– Ne engedjük ellopni, amit 116 éve elődeink hoztak létre, a nemzeti
kockázatközösségen alapuló egészségbiztosítást –  szólított fel
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a
Miniszterelnöki Hivatal előtt rendezett szombati szakszervezeti
tüntetésen mintegy kétezer ember előtt.

A demonstrációt öt országos szakszervezeti konföderáció, illetve tagszervezeteik rendezték, de azon részt vettek civil szervezetek, illetve pártszimpatizánsok is különféle zászlókkal, feltűnt az Árpád-sávos lobogó is. Palkovics arra figyelmeztetett: „az egészségbiztosítás 1500 milliárdját akarják átjátszani az üzleti köröknek. Ezt nem engedhetjük, fogjunk össze, fogjunk össze egy nemzeti minimumért, a nemzeti kockázatközösségen alapuló egészségbiztosításért.” Az előadó szerint az ez ügyben beterjesztett törvényjavaslat nem reform, csak a befektetők érdekeit szolgálja, ezt vissza kellene vonni, kidolgozva egy új koncepciót, mely felhasználná más szakmai körök javaslatait is, így a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalét is.
Nagy taps fogadta, amikor Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kijelentette: újra visszajövünk, ha a tiltakozásnak nem lesz eredménye. Elég volt – mondta, utalva arra, hogy szerinte az MSZP egyre több baloldali értéket ad fel az SZDSZ zsarolására. Amikor a miniszterelnök nevét említette, a hallgatóság közül többen a szokott „pfuj, pfuj, Gyurcsány takarodj!” kiabálásba kezdtek. Borsik arra figyelmeztetett: a baloldali értékek időtállóak, miközben a tőkét a kapzsiság, az önzés jellemzi.

Több megoldás lenne az egészségbiztosítás reformjára, de ha csak egy megoldást erőltetnek a társadalomra, az diktátum – jelentette ki Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, többek között elmondva: a tőke nem szereti a párbeszédet, azokat az embereket, akik kérdeznek, csak a fogyasztókat szereti, akik profitot hoznak. „A rossz politikusok is ilyenek, nem szeretik, ha kérdéseket tesznek fel számukra” – fogalmazott, s elmondta: bízik abban, hogy lesznek olyan politikusok valamennyi frakcióban, akik fogadják a kérdéseket, azokat mérlegelik és tesznek is azért, hogy társadalmilag támogatott reformok valósuljanak meg.
Vígh László, az ÉSZT, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy egy ilyen nagy jelentőségű reformot csak társadalmi közmegegyezéssel lenne szabad megvalósítani időkényszer nélkül. Varga László, a SZEF, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke sem értette, miért van ez az időkényszer, hová kell rohanni, miért nem lehet egy alaposan előkészített, széles körű társadalmi egyeztetésen megvitatott koncepció alapján kidolgozni a törvényjavaslatot. A demonstráció végén az öt szakszervezet vezetői felolvasták felhívásukat, amelyet a Magyar Országgyűlés elnökéhez intéztek: arra kérik Szili Katalint, hogy segítse elő az érdemi társadalmi párbeszéd létrejöttét az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról.
Valami teljes félreértés lehet az oka a tüntetésnek, hiszen a kormány éppen azt teszi, amit a szakszervezetek kérnek – mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő az öt szakszervezeti tömörülés által szervezett, az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakítása elleni szombati demonstráció kapcsán. Ugyanis, ha a kormány teljesítené a szakszervezetek kérését, vagyis letenne az átalakításról, épp akkor nem teljesülne a szakszervezetek elvárása! A kormány javaslatának két célja: jobb egészségügyi szolgáltatást nyújtani többletfizetés nélkül, illetve, hogy erősödjön a nemzeti kockázatközösség. Felhívta a figyelmet: ha minden a mostani állapotban marad, akkor idővel muszáj lenne megemelni a járulékokat. A befektetők jelenléte a pénztárakban arra ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat, hogy „megdolgozzanak” a járulékfizetőkért. Emlékeztetett arra: az új rendszer nem csak felszínre hozza az egyenlőtlenségeket, hanem eszközt is ad kiegyenlítésükhez. Az állampolgárokat, a betegeket garanciák védik: mindenki kötelezően biztosított lesz, nem marad ki senki, évente egyszer lehetőség lesz átlépésre, szintén garanciális elem, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a pénztárakat, a szolgáltatásokat. A finanszírozásban új szereplőként jelennek meg a pénztárak, amelyek az eredményes gazdálkodás során felszabaduló források meghatározó részét az egészségügyben költik el, nem kapnak garanciát a nyereségre, és arra az esetre sem, ha a biztosítottak átmennek egy másikhoz.


MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!