Két féltől függ a cseredömping az ünnepek után

A legjobb eset tán az, amellyel a budapesti Mammut bejáratánál találkoztam: egy fiatalember a hóna alatt hatalmas Hervis-szatyorral nyomult befelé, érdeklődésemre elmondta, a „tesónak” kicsi volt a közös hegyi túrákra szánt bakancs. Amit ő, a bátyó ajándékozott. Így ő őrizte meg – biztos, ami biztos – a blokkot, s ő is cseréli ki. A kétrészes üzletház egy másik egységében, a Marks & Spencerben – de több más jónevű ruházati boltban is – az összes mögöttünk lévő ünnep utáni hét végéig, tehát még az előttünk álló héten is fogadják a tipikusan karácsonyi vásárlói gondok azonnali intézését, azaz a nem minőségi jellegű reklamációkat, mert azokat természetesen jóval tovább, a jogszabályok meghatározta időtartam alatt. A feltétel többnyire a blokk, a számla, de – nagyon sok magyar és magyarországi telephelyű cég üzleteihez hasonlóan akár anélkül is, „feltéve ha”… Ha a csomagolás, a címke, a cégjelzés, a bármilyen termékazonosító, kiadott használati útmutató utal arra, hogy a méretileg nem stimmelő  vagy netán az ízlésnek meg nem felelő holmit az adott helyszínen vásárolták, tehát kicserélhető. Egyetlen bibi van csupán: ha bizonyíthatóan tőlük származik az ajándék, de nincs meg a minden kétséget kizáró blokk, s nem is lehet náluk a számítógéprendszerben visszakeresni a vásárlás időpontját, ez esetben a  cserére váró magajándékozottnak csupán az olcsóbb új árat számítják be, s persze ezen az áron juthat hozzá az új holmihoz. Vagyis értéket veszít. Mert a szezon végi vásár megkezdődött, s leárazták a megmaradt termékeket.
Amúgy kiderült: a biztonsági kód, a ruházati termékekbe, egyebekbe bepattintott  alarmkijelzők ellenére, még mindig akad lopás, a múltkoriban, a legnagyobb forgalom közepette találtak egy boltban nem kevesebb, mint 17(!) kivágott elektronikus riadóztató plombát.  Ezért a cseréknél óvatosak. Megnézik, nincs-e jellegzetes helyen kis szakadás a ruhán – pláne, ha „minőségi” a reklamáció – , nehogy olyan terméket vegyenek vissza árucserével, kompenzációval, amit el sem adhattak, merthogy azt ellopták…
Könyvvel könnyebb. Az Alexandra Könyvkiadó összes hazai üzletében például a cég saját gondozásában megjelent minden kötetet azonnal becserélnek blokk nélkül is ilyenkor, hiszen bárki hozzájuthatott érdeklődési körét, hobbiját ismerő szeretteitől olyan könyvhöz, amiből már másod-, netán többed példánya lenne otthon meg. A más kiadóktól származó kötetekhez, albumokhoz azonban jó, ha megvan az a bizonyos bizonyító erejű blokk! A saját terjesztői hálózattal, bolttal bíró kiadók általában hasonlóan járnak el az ünnepek utáni – de máskor is – csereügyletekben. A hazai IKEA bútor- és lakberendezés-kiegészítő áruházakban a gyakorlat hasonló: az ellenőrizhetően tőlük eredő cikket kicserélik, mi több, a  sértetlenül visszacsomagolt árut pénzért visszaveszik. 
Dietz Gusztávnét – jogász végzettségű – 2008. december 10-én – alig két héttel az ünnepek előtt – választotta meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) küldöttgyűlése a társadalmi szervezet új elnökévé. Ő lapunknak akként határozta meg a civil szervezet és Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – az egykori Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – közti különbséget,  hogy az előbbi teljes jogosítványokkal országosan piacfelügyeletet végez, ők viszont jogosítványaikkal a fogyasztókat segítik, hogy mikor miként és hol járhatnak el, mik a személyes jogaik. A jogásznő-elnök amondó: a vásárlók egyre inkább tisztában vannak saját jogaikkal, hála az erősödő tájékoztatásnak és civil hangoknak, s nem különben a szintén erősödő és szaporodó hatósági szemléknek, eljárásoknak, az állami és civil szféra közti piacfigyelő kapcsolatoknak. Azt tudja mindenki – vagy szinte mindenki –, állítja  Dietzné, hogy a blokkra és/vagy a számlára szükség van. Persze ajándéknál előfordul, hogy nem adják át, de az ajándékozó is többnyire megőrzi már azt, hogy kellő esetben és időben elő lehessen húzni. Mert az bizonyító. Az ugyanis nincs a garanciális jogok közt, hogy a kereskedőnek add uram' isten bármit ki kéne cserélnie! A nem méretes, a nem tetsző – ám hibátlan – holmit ugyanis – jogszabályilag – nem köteles! A szavatossági jogok ugyanis a hibás teljesítéséshez kapcsolódnak csak! Ezek a csere, javítás, pénzvisszaadás, árleszállítás. Ha viszont – szóbelileg – ígért cserét, bizonyára megteszi, hisz’ vállalta, s akkor kötve van a szóbeli szerződéshez, netán ráírja a blokkra a feltételt – már amennyiben van még a készletben abból az árucikkből. Ha nincsen, ilyen esetben a felajánlott levásárlás lehet a megoldás – s ezt igen gyakran tapasztalják, hogy e téren már egyre rugalmasabbak a kereskedők. A „huhogókkal” szemben a civil szervezet szakemberei, aktivistái azt tapasztalják, hogy nincs, vagy egyre kisebb a szembenállás a vevő és kereskedő között. Dietz Gusztávné szerint fontos és hasznos a hangnem is az ügyintézésnél – méghozzá mindkét oldalon. Mert mondjuk egy agresszív vevőnek a jogszabályilag nem kötelezett eladó, üzletvezető, naná, hogy ellenáll.  Magánemberként azt javasolja: „kifejezetten hasznos, méretes” ajándékot nem biztos, hogy célszerű ajándékozni, vagy – még ha nem is lesz meglepetés, vegyék meg együtt a „célszeméllyel” legközelebb, akkor kevesebb a gond később; az igazi ajándék úgyis a személyre, személynek szóló kicsi, nagyon „ütős” valami – bármi… Ezt saját tapasztalatból is mondja, hiszen lánya van…
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról – az „államiról” így ünnepek után hadd mondjunk némi maliciózusat is! A 06-1-459-49-99-es budapesti telefonszám, mármint a panasziroda, az esztendő végén és elején nem válaszol. Pedig ugye vásárlási reklamációügyekben abszolút szezon, szinte nagyüzem van… Kathi Attila főosztályvezető, szóvivő szerint amennyiben a vásárlónak minőségi kifogása van, lényegtelen, hogy a karácsonyi időszakban vásárolta-e a terméket, mindenkor a hibás teljesítés szabályai szerint kell eljárnia a kereskedőnek. Ha a jótállási, szavatossági időn belül jelzik a hibát, jegyzőkönyvet kell felvenni a minőségi kifogásról, nyilatkoznia kell az üzletnek a rendezés módjáról, arról, hogy mikor kerül sor a termék kijavítására, kicserélésére, vagy a vételár visszafizetésére. Azonban a vevőnek mindig be kell mutatnia a kifogás közlésekor a vásárlást igazoló blokkot vagy számlát. Elsődlegesen a termék kijavításának vagy cseréjének van helye, ha erre nincs mód, akkor  árleszállításra, vételár-visszafizetésre kerül sor; a levásárlást nem kell felajánlani, illetve  a vevőt arra kötelezni, de neki sem kell kérnie. „Akciós áru” esetében is ugyanígy kell a kereskedőnek eljárnia! Csupán akkor tagadható meg a csere hibás teljesítés miatt, ha az árleszállítás oka észlelhető hiba volt, és erre, a leárazás okára felhívták a vevő figyelmét. Kathi Attila szerint a piacgazdaságban ma már egyre többet bíznak a kereskedőre abból a szempontból, hogy milyen üzletpolitikát választ a panaszok kezelésére, s miként alakítja a vevőhöz fűződő üzleti kapcsolatát. Így karácsony tájt ez különösen számít. A telefonon, postán vagy interneten keresztül rendelt árunál az átvételétől számított 8 munkanapon belül mindig indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, ez esetben mindössze a termék visszaszolgáltatásának költségét kell kifizetnünk, a vételár visszajár, amelyet 30 napon belül kell visszafizetnie a cégnek.
Kondorosi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal Új Rend Kormányzati Program összehangolásáért felelős kormánybiztosának a felkérésére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyébként az egész karácsonyi „boomot” megelőző időben nonstop vizsgálatokat végzett „csillagszóró” néven plázákban, áruházláncokban, piacokon – mondjuk azért is, hogy az életre, környezetre veszélyes árukat, „játéknak látszó tárgyakat” kivonják a forgalomban – ha mégoly tetszetős és olcsó is. Az ellenőrzési akció most zárul. A már jórészt létező jelentések szerint a forgalomból kivonás meg is történt, hiszen az elektromos játékok 24 százalékának volt valamilyen hiányossága, a mágneseseknél ez az arány 47 volt. Javult a karácsonyfa-, netán lakástűzt is okozó díszkivilágítások minősége: a termékbiztonsági laboratóriumi vizsgálatok 6,5 százalékot találtak nem megfelelőnek. Ezeket ugye már el sem adhatták… Így cserélni sem kellett. Kondorosi szerint nem csupán a szankció a fontos – ez amúgy 49,5 millió forintnyi volt  bírságként –, hanem jogalkotási feladatokra is felhívta a figyelmet. Egyre gyakrabban ajándékozunk speciális étrendkiegészítőket, netán wellness-szolgáltatásokat családi körben, márpedig az előbbiekre nincs egységes uniós szabályozás, ezt a kormánybiztos szerint kezdeményezni kellene. A wellnessnél pedig az érték-ár arányt, a higiénét kell a jövőben még inkább ellenőrizni, különösen a szeretet ünnepének dömpingidején.
(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!