Jelentős haszonnal már nem kecsegtet, de néhány száz családnak még tisztességes megélhetést biztosít a fenyőfatermesztés. A főváros karácsonyfa- ellátásának közel a felét négy Zala megyei falu – Belezna, Liszó, Nemespátró és Surd – biztosítja, ám a termelők a silány minőségű importfenyőfák miatt egyre nehezebb helyzetben vannak.



Még mindig kevesen tudják, hogy manapság a fenyőnevelés ugyanolyan mezőgazdasági ágazat, mint az alma- vagy a szőlőtermesztés. A közhiedelemmel ellentétben a karácsonyi időszakban nem az erdőket tizedelik meg a kereskedők, hanem felkeresik a fanevelésre szakosodott falvakat, hogy megvásárolják a karácsonyfának valót. Csakhogy a termelő családok többsége az alacsony felvásárlási ár miatt inkább saját maga próbálja meg eladni a vágásérett példányokat.
– Surd község lakóinak kilencvenöt százaléka fenyőfatermesztésből él körülbelül ötven éve. Kanász János, Surd polgármestere szerint a termelők számára az igazi problémát a külföldről behozott silány minőségű importfenyő jelenti. Emiatt ugyanis egyre többször előfordul, hogy az eladásra szánt mennyiség akár negyven százaléka is megmarad. A nem értékesíthető árut a koszorúkötőknek, mint gallyat adják el. A fenyőpiacon a válság egyelőre nem érezteti a hatását, az árusok szerint közepes volt a 2008-as szezon, ami inkább a multik által forgalmazott nagy mennyiségű és olcsó importfenyőnek tulajdonítható. Ezekről egyébként a hazai szakemberek azt mondják, hogy a nagyrészüket túl korán vágják ki, többek között ezért sem veszik fel a versenyt minőségben a hazai fákkal. A karácsonyfa ára a korábbi évekhez képest nem sokat változott. Igaz, már itthon is nevelnek Nordmann-fenyőt, ennek ellenére Dániából még mindig jelentős mennyiséget hoznak be. Ennek a fajtának az ára öt-nyolcezer forint volt méterenként. Az ezüstfenyő métere három-négyezer forint körül alakult. A lucfenyő métere kettőezer-ötszáz forint volt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!