Oszlatások

A hatályos jogi normáknak és ennek a szabálynak tett eleget a Fővárosi Bíróság, amikor kimondta, hogy fel kell oszlatni (a bírósági nyilvántartásból törölni kell) a Magyar Gárdát, mivel az egyesület törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét, amellyel félelmet kelt, és emberi méltóságot sért. Az első fokú ítélet indoklásában a bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott, hogy a Magyar Gárda ruházata alkalmas egy kisebbség reális érzékenységének megsértésére. Az ügyész által előadott kérelmekből és az ügyészi perbeszédből az alábbiakban idézetteknek a bíróság helyt adott: a szervezet célja a megfélemlítés. Tagjainak „masírozása”, egyik vezetőjének beszéde mások jogainak sérelmével jár. Nyilvánosan „cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről” szónokolt. A jogszabályt a törvényhozó akaratával szemben, illetve attól eltérően (félre) „értelmező” jogi képviselőik, a félkatonai szervezetet Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek „keresztelték”. Tényleges tevékenységét azonban – az egyesületi joggal visszaélve – az alapszabályától eltérően végzi.
Bizonyos, hogy nem hagyományőrző, ugyanakkor működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely – ha más jogsértéseit figyelembe sem vennénk – önmagában is indokolja feloszlatását. Sarkalatos megállapítása az érvelésnek, hogy a Magyar Gárda Egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért. A bíróság határozata tehát kihat a mozgalomra is.
A gárda vezetői azért erőlködnek, hogy – a fenti megítéléssel szemben – elváljék egymástól a jogi személyiséggel rendelkező egyesület, és (ily módon tovább menetelhessen) a jogi személyiség nélküli mozgalom (amit nem kell bírósági nyilvántartásba vétetni.) Hangoztatták, hogy a felvonulásokat nem a Magyar Gárda Egyesület, hanem a Magyar Gárda Mozgalom szervezte/szervezi. Úgy látszik, tanultak a Hubay Kálmán hírlapíró által alapított Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom feloszlatásának példájából. A magát ellenforradalminak nevező, ugyanakkor a nyilasokat és vezérüket, Szálasi Ferenc volt vezérkari századost, a rendszerre veszélyesnek ítélték, ezért őt még 1938-ban is börtönben tartotta a Horthy-rendszer. Belügyminisztériuma pedig betiltotta „cakkom-pakk a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot és a tőle csak kötőjellel elválasztott, „Hungarista Mozgalom” nevű csoportosulást.
Korunk „gárdagründolói” cseleztek: nem egy, hanem két különböző „jogállású” szerveződéssel jelentek meg a szélsőjobbon. Gondolom, ezt abban a tévhitben tették, hogy ezzel túljárnak a hatóságok és a bírák eszén, és „feloszlathatatlanná” teszik a „fekete légiót”. Az álegyesület elnöke kijelentette, hogy fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így a polgári per folytatódik az új esztendőben, a Fővárosi Ítélőtáblán.
Attól tartok, hogy a helyzet kezd hasonlítani az 1939-ben történtekre. Alig száradt meg a belügyminiszteri a pecsét a betiltó határozaton, a szabadlábra helyezett Szálasi megalapította az új pártot, Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom néven. Ideológiájukat (a vezérelven és a szélsőséges antiszemitizmuson túl) valláserkölcsi nézetekkel elegy hungarizmus mellett, áthatotta a radikális liberalizmusellenesség, a fajvédelem és a keresztény eszmekör, a szociális demagógia, a sovinizmus, valamint a fegyveres megoldást sem elvető irredentizmus. Felháborító, hogy a 21. század elején (büntetlenül) feltámaszthatják a fasizmust, tudatlanokból és elégedetlenekből híveket toborozhatnak „neki”. Ez ellen tiltakoznia és cselekednie kell minden demokratának és republikánusnak. Első tettnek megfelel, ha valamennyi parlamenti párt nyilvánosan elítéli a szélsőjobboldal „eszméit” és módszereit. Aztán a végrehajtó és a bírói hatalom szerezzen érvényt a törvényhozók akaratának. Egyébként kíváncsian
várom a másodfokú ítéletet.
Dr. Györky Zoltán, Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!