Orbán keresztényeket keres

A több szólamon elnöki szintről indított Fidesz-kampány legérdekesebb epizódja az volt, amely viszonylag a legmérsékeltebb figyelmet keltette. Január 5-én a pártelnök részt vett a Becket Szent Tamás emlékére rendezett esztergomi emlékülésen, amelynek Kun Miklós történész mellett vezérszónoka volt. „Mélyen Tisztelt Püspök Úr! Eminenciás Bíboros Úr!” – amint honlapján olvasható, ezekkel a szavakkal kezdte beszédét a pártvezető, mintegy aláhúzva az idő múlását és a szóhasználat forgandóságát: emlékezetes, hogy frakciója a rendszerváltás után röviddel még harsány beszólásokkal – „csuhások térdre” – zavarta meg az azóta testvérpárttá gleichschaltolt KDNP szónokait. (Az esztergomi beszédben már nincs „dakota” közmondás sem, de vannak utalások a Szentírás szövegrészeire és van Chesterton-citátum…) Mostani emlékbeszédében  Orbán azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kapitalista válság  „erkölcsi hiányosságokra, kétes döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza.” Ebből az állításából vezette le, hogy az egyházi vezetők igenis kompetensek a krízis megoldásában.

Ezzel kapcsolatos fejtegetésében szerepelt az utalás arra is, hogy azok, akik a válság áldozatai, „hibás erkölcsi cselekedetek” révén maguk is osztoznak a felelősségben: „Ugyanis nemrégiben volt módom látni, tanulmányozni egy olyan felmérést, amelyből feketén-fehéren kiderült, hogy a korán bedölő hitelfelvevők – azok, akik legelőször mentek csődbe – hetven százaléka hamis adatot adott meg, amikor hitelt igényelt magának.” A pártelnök nem jelölte meg, mikor, milyen országban készült és kikre vonatkozott az általa idézett – egyébként a bankok felelősségét kisebbíteni kívánó – felmérés. Arra viszont utalt, hogy – úgymond – hátunk mögött a Biblia évével, talán több figyelmet fordítottunk a Szentírásban foglalt antropológiai alapokra, a bibliai antropológiára. Ennek alapján nevezhetőek szerinte kompetensnek „a bennünket ma körülvevő világválság értelmezésében az egyházi vezetők, a kereszténydemokrata emberek, a keresztény elvek által mozgatott közéleti emberek.” Igen markánsan fogalmazta meg, hogy ő maga és pártja csak olyan európai alkotmányt tud elképzelni, amelyben egyértelműek a keresztény alapok, mivel „kulturális és morális értelemben az ember nem tud kibujni keresztény bőréből.”
Ez az egyértelmű kiállás – mint forrásaink is rámutattak – „jobbra korrigált hangvételt” jelent a Fidesz politizálásában és kommunikációjában. Amikor három és fél évvel ezelőtt a kérdés napirenden volt, a Fidesz brüsszeli kulcsembere még nagyságrenddel toleránsabban reagált arra az európai alkotmánytervezetre, amelynek vonatkozó szövegrésze egyetlen konkrét vallásfelekezettel sem kapcsolta össze kifejtett történelmi gyökereit, vezérelveit. Szájer József akkor keményen kritikus volt e „szégyenlősséggel” kapcsolatban, de hozzátette: az egyházak igénye „az volt – ez már régi igény és most megvalósult – hogy kerüljön be az az alkotmányba, hogy az egyházakkal rendszeres párbeszédet folytat az EU a saját törvényei megalkotása során. Ez a szövegben benne van. Benne van a vallásszabadság, a hit megvallásának szabadsága is… Ennek következtében egy magát hívőnek, akár keresztényinek valló ember nem érezheti idegennek az alkotmányt, még akkor sem, ha a kereszténységre való utalás kimaradt belőle.”
Meg kell mondani, Szájer az akkor kimunkált kompromisszumos formulát utóbb még az egyházi vezetés által felügyelt Új Ember hasábjain is védte, aláhúzván, a kialakított szöveg előrelépés a Nizzai Szerződéshez képest, abban ugyanis még sem a vallásszabadságról, sem az egyházak és az európai szervezetek közti párbeszédről nincs szó. 2009 elején viszont egészen más a széljárás mint néhány évvel korábban – mondta a Fideszt jól ismerő forrásunk Orbán „vatikáni igazodásával” kapcsolatban. És rámutatott arra is, hogy Orbánra – aki ősszel az amerikai republikánusok kongresszusára látogatott el – már jó ideje nagy hatást gyakorol a hívők, nem utolsó sorban a fundamentalista keresztények, aktív részvállalása az ottani országos politikai kampányokban.
Mindenesetre megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy választási, pártpolitikai szándékok tapinthatóak ki a hazai „konzervatív térnyerés” mögött. A Fidesz vezetése eszerint úgy véli, további demonstratív gesztusok szükségesek még az EU parlamenti választás előtt az egyházak – elsősorban a katolikus püspöki kar – maximális támogatásának bebiztosítására. Bizonyos válaszok érkeznek a jelzésértékű gesztusokra. Hivatalos egyházi honlapon olvashattuk Balás Béla kaposvári megyés püspöknek a Biblia Évével kapcsolatban a Mária Rádió szilveszteri körkérdésére adott válaszát. „Egy-egy polgári köri összejövetelnek, amin részt veszek, egy- harmada a hatalom szidása, egyharmada a közügyekről szól, de egyharmad Biblia…”
B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!