Máriapócson, a nemzeti kegyhelyen februártól felújítási munkák
kezdődnek, így várhatóan augusztus végéig nem lesznek zarándoklatok –
közölte az MTI-vel a Magyarországi Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi
Püspöki Hivatalának sajtóirodája.

A Mária-kegyképet február 7-én gyalogos zarándoklattal viszik át a görög katolikus püspöki székhelyre, Hajdúdorogra, s emberi számítás szerint, mint azt Kiss Antal kegyhelyigazgató elmondta, augusztus utolsó napján szállítják vissza. Emiatt ebben az időszakban nem lesznek meg szokásos pócsi búcsúk, a lelkigyakorlatos ház azonban nyitva áll – a hajdúdorogi székesegyházban elhelyezett kegyképhez ugyanakkor szerveznek zarándoklatokat addig is. A szeptemberi, kisboldogasszony-nagybúcsút 5-6-án, a következő hétvégén a katolikus cigány közösségek búcsúját már Pócson rendezik, akárcsak 26–27-én a határon túli közösségekét. Október 4-én itt lesz az Istenszülő oltalma, majd november 8-án a Szent Mihány főangyal búcsúja is.
A kegyhelyen az Európai Unió támogatásával indul meg a munka: a nyírbátori református és a minorita templommal közös projektben 2,4 milliárd forintot kaptak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, ebből félmilliárdos forrással gazdálkodik a máriapócsi bazilikát fenntartó egyházmegye. A kegyoltárt, ikonosztázt, padlózatot és a fűtést újítják fel – geotermikus energia felhasználására állítva át. A rekonstrukció magában foglalja a régészeti feltárásokat, keresik a bazilika helyén állt egykori fatemplomot. A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette hálából, török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért. 1696. november 4-én az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből folytak a könnyek. Később Fenessy György egri püspök engedélyezte a tanúvallomások jegyzőkönyveinek közzétételét, kijelentve, hogy Pócs görög katolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt. A csoda híre eljutott Bécsbe is: I. Lipót császár elrendelte a könnyező kép császári városba szállítását; az eredeti kegykép a bécsi Stephansdom déli oldalhajójában egy művészi oltáron kapott méltó elhelyezést – ám azóta sem könnyezett. Számos másolat készült róla, de csupán az az egyetlen hullajtott újra könnyeket, amelyet Pócsra vittek.(gm)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!