Ázsia Svájca
Látogatásom előtt thaiföldi barátaim alaposan felkészítettek. Szerintük Szingapúr maga a csoda. Itt mindenki gazdag, az utcák tiszták, az emberek jól keresnek, bűnözés szinte nincs. Nem akartam megbántani őket, úgyhogy nem mondtam, hogy nekem a városról mindig egy Rejtő-könyv jutott az eszembe, amikor a csempészek a szingapúri kikötőben rejtették el a szajrét, mert az a tuti biztos hely.
Az első benyomások a thaiföldieket igazolták. Az unió polgárainak nem kell vízum, úgyhogy az ügyintézés gyors, azért itt is ki kell tölteni egy izgalmas kérdőívet, mint a legtöbb országban Ázsiában. A reptérről gyorsvasút visz a központba. Közben elrobogunk a kiállítási központ mellett, egyszer át is kell szállni. Alighogy megérkezünk, indulhatunk vissza
a légikikötőbe. Barátommal, a Singapure Airlines pilótájával találkozom, aki kocsijába ültet, és elmeséli, hogy élnek a magyarok Szingapúrban. Tényleg komoly a fizetés, az oktatás magas színvonalú. A legjobb iskolákba hosszas várakozás után juthat be a gyerek, bár a britekkel kivételeznek kicsit. Nem csoda, hisz az angolok hosszú ideig uralták a szigetet. Mivel Szingapúr a XIII. századtól, tehát alapításától kezdve fontos kikötőnek számított, sokan akarták megszerezni a területet. Ez először a portugáloknak sikerült, majd a hollandoknak, aztán jöttek az angolok. A második világháborút követően, a gyarmatbirodalmak felbomlásakor először a Maláj Államszövetség része lett, de később néhány környező kis szigettel együtt önállóvá vált, és 1965-ben megalakult a Szingapúri Köztársaság. Bár parlamentáris államról van szó, a vezető politikusok lényegében szűk csoportot alkotnak. A „család” azonban olyan jól irányítja az országot, hogy Szingapúr a legfejlettebb államok közé tartozik, a gazdasága dübörög, a biztonság pedig valóban tökéletes.
Szingapúr Ázsia Svájca. Az itteni bankokban helyezik el pénzüket az indiai, a kínai, az indonéz, a maláj milliomosok, milliárdosok. A lakosság hatvan százaléka kínai, harminc százaléka maláj, a többiek thaiok, európaiak. Mivel sokféle népcsoport él együtt, a hivatalos nyelv az angol. Fura volt a gyorsvasút fülkéjében hallani, ahogy a kínai fiatalok egymás között oxfordi angolsággal csevegnek.
Dolgozni kötelező, ha egy felnőtt külföldi nem keres legalább 260 ezer forintnak megfelelő szingapúri dollárt, kiutasíthatják az országból. A jövedelem adó 20 százalék, nem sok, de azt bizony be kell fizetni. Munka van bőven, hiszen híres a város elektronikai ipara, a szingapúri kikötő pedig manapság is a második legnagyobb a világon. (folytatjuk)
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!