Szilvásvárad ragaszkodik a vasúthoz

A héten ismét sztrájkoltak a munkájukat féltő vasutasok, hogy március 19. után ne kerüljön felszámolásra újabb 38 kis forgalmúnak, gazdaságtalannak minősített vasúti szárnyvonal. Mintegy százan gyűltek össze szombat délelőtt az orosházi vasútállomás előtti téren, hogy a várost is érintő vasúti szárnyvonal megszüntetése ellen tiltakozzanak. A demonstráción, melyet az önkormányzat, illetve az orosházi kistérségi társulás hirdetett meg, olyan transzparensek voltak olvashatók mint „Szív a vasút, zár a MÁV” vagy „Ők leépítik a MÁV-ot, mi megfizetjük a vámot”, s a vasúti szakszervezetek képviselői mellett részt vettek az orosházi térség települési vezetői is, köztük Karsai József, Battonya MSZP-s polgármestere.
A gazdasági és közlekedési tárca közleménye úgy szólt: a szárnyvonalak sorsáról még nem született döntés, csak arról, hogy e vonalakat vegyék ki az országos hálózatból. Ez a minisztérium
szerint nem jelent feltétlenül megszűnést; az Európában általánosnak mondható modell szerint térségi kezelésben tovább működhetnek e vasutak, és erről a minisztérium közszolgáltatási szerződést is kötne az üzemeltetőkkel. Ám azért még tény: a szaktráca honlapján néhány hete a 38 szárnyvonal között, ahol „az országos közforgalmú személyszállítás fenntartása nem indokolt” megjelent a 14. helyen a 34 kilométer hosszú Eger–Szilvásvárad vasút is. Az utóbbi település polgármestere, Szaniszló László ennek láttán azonnal levelet írt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek: ő bizony határozottan ellenzi az ország e turisztikailag frekventált helyszíne megközelítését biztosító vonal, s egyben az ország egyik legszebb vasútja bezárását. Ehelyett a fejlesztését kérte, a vágány felújítását, ami rövidítené az út megtételéhez szükséges időt.
A vasutat jelenleg üzemeltető MÁV-START Zrt. szóvivője, Balogh-Fazekas Anita érdeklődésünkre tudatta, hogy az Eger–Szilvásvárad vonalon legutóbb 2006-ban tartottak utasszámlálást, akkor az átlagos – keddi és csütörtöki – hétköznapon a 2 irányba összesen 248-an utaztak. Tavaly összesen 142 ezer jegyet váltottak, az idei jegyeladásban enyhe, 5 százalék alatti csökkenés látszik, de pontosabb adattal nem szolgálhatott, mert az ez évi felmérés számait még nem dolgozták fel. Elmondta: a szolgáltatásokat tőlük a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) rendeli meg, és ezek után fizet, a vasúttársaság pedig a megrendelő igénye szerint teljesít: közlekedteti a szerelvényeket. Az utasforgalmi adatokat a MÁV-START már átadta a GKM-nek és a tárgyalások ezek alapján folynak. Mint közölte, a döntés még az ideiglenes üzemeltetési szünetelésről sem született meg, és az egyes útvonalak sorsáról is a minisztérium fog határozni.
– Az Eger–Putnok vasút jövőre lenne százéves, s a történet tavaly kezdődött, amikor először szóba került a 68 kilométeres vonal másik felén, a Szilvásvárad–Putnok közötti szintén 34 kilométeres pályán a forgalom szüneteltetése. Ám ettől akkor elálltak, talán mert ellophatnák a síneket – így Szaniszló László. – Többször is voltam idei menetrendi egyzetetésen. Amikor kiderült, hogy mégis készült menetrend a putnoki szakaszra, feltettem a kérdést: felülvizsgálat alatt áll-e a szárnyvonal Eger–Szilvásvárad szakasza. Azt a határozott választ adta az illetékes: nem. Nyugodtak is maradtunk, míg három hete a minisztérium mégis arról értesített: a bezárásra ítélt, akkor még csak 21 szárnyvonal között ott a Szilvásvárad–Putnok közötti. A Borsod Volán illetékese az ezt követő menetrendi egyeztetésen kijelentette: a terepviszonyok és a vállalat nehéz gazdasági helyzete miatt ők nem fogják tudni kiváltani a vasútit a közúti személyszállítással. Ott ironikusan megjegyeztem, hogy Szilvásvárad önkormányzata épp a napokban újította fel majd’ 9 millió forintért a vasútállomáshoz vezető, állami tulajdonú 400 méteres utat, és remélhetőleg a megmaradó Szilvásvárad–Eger szakaszhoz még jó lesz ez a felújított út… Ám bekövetkezett, amit álmunkban sem gondoltunk: a GKM államtitkári sajtótájékoztatón egy héttel később az akkor már 38 bezárásra ítélt szárnyvonal között az Eger–Szilvásvárad pályaszakasz is ott volt, pedig erről addig egy szó sem esett! És az önkormányzatoknak mindössze két hete maradt, hogy próbáljanak meg valamit tenni… Nem kaptunk előzetes értesítést, nem is készülhettünk fel ilyen helyzetre. De ha félkészültünk volna, sem tehetnénk semmit. A térség önkormányzatai egy ilyen szoros gazdálkodású évben nem vehetnek már ekkora pluszfeladatot a nyakukba, főleg, ha ehhez még plusz finanszírozást is elő kellene teremteniük. S az idő rövidsége miatt szinte kizárt, hogy befektetőt találjunk, aki a vasút további működtetésére költené a pénzét. Eger és Szilvásvárad között elfogadható a buszközlekedés, ha nem is a legjobb állapotú utakon. A helybeliek könnyen elérik a várost, de a főleg tavasszal és nyár elején hozzánk érkező iskolások zöme vasúton jön. Olykor egy egész iskola bérel különvonatot vagy egy évfolyam egy-két személyvagont. Ők közúton aligha jöhetnének, s természetvédelmi szempontból se lenne szerencsés a kipufogógázt okádó buszokkal hozni ide a diákok tízezreit. Biztos, hogy némi ráfordítással, a pálya felújításával és jó színvonalú szolgáltatással ez a vasút nyereséges lenne – véli a polgármester. – Az elvi szándéknyilatkozatot, hogy szeretnénk térségi vasutat, Nagyvisnyóval közösen elküldtük, de ahhoz, hogy a teljes vonal térségi kezelésbe kerülhessen, legalább a feltételeket ismernünk kellene. Alaposan meg kéne fontolnia ezt az ügyet minden érdekeltnek, minden gazdasági szereplőnek! Ha okos megoldás helyett csak kapkodó döntés születne, annak mindenki és minden a kárát látná: az idegenforgalom, az oktatás, a környezet, és talán hosszú távon az állam is. Hisz’ akkor lehet, hogy a vasút felújítása helyett szélesebb, jobb utat kell építeni – drágábban.
Miért is kerülne ki az országos személyforgalomból a szilvásváradi vonal? – Mert mind a 38 kérdéses sorsú szárnyvasút, ez is, viszonylag kis forgalmú – így Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője. – Ezért kértünk szándéknyilatkozatot az érintett térségek önkormányzataitól, hogy kezdeményezik-e a térségi vasúttá átminősítést, és hozzájárulnak-e a későbbi helyi fejlesztésekhez, amilyen a vasútállomás felújítása vagy a helyi közlekedés megszervezése az állomás és a település központja között. E vasutak további fenntartására, üzemeltetésére nyílt pályázatot ír ki a tárca a vasúti vállalkozásoknak, befektetőknek, így ez a költség már nem az önkormányzatokat terheli. Hozzáfűzte: a térségi vasúttá minősítéssel nem állami feladatot akar áthárítani az önkormányzatokra a tárca; a helyközi közlekedés ellátása továbbra is a GKM felelőssége marad. Ezért vette kezébe most a menetrendi egyeztetést a minisztérium. A honlapján közzétett szakmai javaslatra az észrevételeket és a vasút térségi kezelésére áttérni kész önkormányzatok előzetes jelzését november 7-ig várta a tárca. Addig tucatnyi érintett vonal ügyében reagáltak az önkormányzatok, köztük a szilvásváradiéban is. A miniszter az adatok és a szakmai javaslat ismeretében, az önkormányzati szándéknyilatkozatok és a társadalmi egyeztetésen felmerült vélemények figyelembevételével hoz majd döntést a 2008-as vasúti és autóbusz-
menetrendről még ebben a hónapban. Azok az önkormányzatok, amelyek a vasút térségi kezelésbe vételére irányuló szándékukat a határidőig nem jelezték, még megtehetik, november 7. után is nyilatkozhatnak, ez azonban már nem lesz hatással az idei menetrendi döntésre, így ott lehet, hogy átmenetileg szünetel majd a vasúti forgalom.
Tehát még lehet szó a térségi vasúttá alakításról, de arról is, hogy leáll a síneken a közlekedés. Találhat még befektetőt ez a térség is, méghozzá olyat, aki lát a szárnyvonalakban némi fantáziát. Az amerikai Rail World elnöke, Edward A. Burkhardt például nemrég úgy nyilatkozott a FigyelőNet-nek: ők érdeklődnek a magyar vasúti mellékvonalak üzemeltetése iránt. Ez a várható szolid nyereség mellett azért is megérné, mert az emberek munkát kapnának, a cégük pedig növelhetné az alkalmazottai számát és a forgalmát – azaz növekedhetne. A másik lehetőséget illetően pedig Völfinger Balázs, az Agria Volán Zrt. forgalmi mérnöke a VH-val közölte: tény, hogy Szilvásvárad és Eger között a „hivatásforgalmat” – az ingázó dolgozókét és iskolásokét – most is zömmel autóbuszok bonyolítják le; igazodnak a munka- és iskolakezdés, -végzés időpontjához. Nyaranta eddig is nagy szerepet vállalt a diákturizmusban a társaság, kisegítő autóbuszokkal, különjáratokkal is, ha a csoportok előre jelezték utazási szándékukat. S hozzátette: a reggeli és késő délutáni csúcsidőszakon kívül egészen nagy létszámokat, akár egy teljes iskolányi diákot, 4-500 utast is el tudnak fuvarozni Egerről Szilvásváradra és vissza.
Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!