Magyarország 2009 elején

Nézzük meg ennek a négy állításnak az igazságtartalmát!
A Fidesz programja – arról nem is beszélve, hogy a hitelpiaci világválság előtt készült, és azóta alapjaiban változott minden – az „Erős Magyarország”, lózungok gyűjteménye, egy löttyös ábránd, amely csak arra terjed ki, hogy több pénz erre, több pénz arra, még több pénz amarra. Arról, hogy a szükséges forrást miből teremtik elő, nem szól a fáma. Jó lenne, ha valaki már elmagyarázná a Fidesznek, hogy mi a különbség egy realitások talaján álló elképzelés és a löttyös ábránd között. 
Orbán Viktor, ugyanazért nem akar leülni vitázni a miniszterelnök úrral, amiért a parlamentben sem szólal fel. Fél, hogy vitapartnere felmossa vele a padlót, mert felkészületlen, nincsenek közgazdasági ismeretei, csak dakota zagyvaságai. Ezért ő csak a sajátjai között mondja a magáét, akik nem vitatkoznak vele, csak bólogatnak és tapsolnak a vezérnek.
Napjainkban a gazdálkodó szervezetek gazdasági, szervezeti és jogi önállósággal rendelkeznek. A bevételeikből fedezik a kiadásaikat, ha nyereségük keletkezik, akkor azt saját belátásuk szerint használják fel. Maguk rendelkeznek álló- és a forgóeszközeik felett. Milyen szabadságharcról beszél az elnök úr? A magyar vállalkozóknak nem értelmezhetetlen gazdasági szabadságharcra van szükségük, hanem új piacokra, alacsony kamatozású hitelekre, elkötelezett és kreatív munkatársakra. A legjobb tudomásom szerint az új piacok építése (Oroszország, Kína, stb.) folyamatban van. A vállalkozók hitellel való ellátása az IMF-el kötött szerződés értelmében szintén nyugvópontra kerül.
Néhány szót a köztársaság elnökéről. A köztársasági elnöknek pártok felett állónak kellene lennie az alkotmány szerint, és az ország egységét kellene megtestesítenie, és nem úgy kellene viselkednie, mint egy politikai iparosnak. Átvette Orbán Viktor retorikáját, az állítva, hogy a válság legyengült állapotban találta Magyarországot, amelyért a kormány a felelős. Egy árva szót sem szólt az ellenzék felelősségéről, akik minden reformtörekvést megakadályoztak a népszavazással és a kétharmados törvények mögé bújva.
Visszamenőleg két évre átnéztem Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr beszédeit és a következőket tapasztaltam: Orbán Viktor minden beszéde arról szólt, hogy miként tudja megszerezni a hatalmat. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc minden beszédében arról értekezik, hogy mi lesz Magyarországgal! Ezeket a tényeket az elnök úrnak is ismernie kellene! Ezek után milyen erkölcsi alapon tesz hitet a jobboldal mellett?
Az elnök úr azt állította, hogy a válság legyengített állapotban találta Magyarországot, sereghajtók lettünk. Nézzük a tényeket a nemzetközi statisztikák alapján.
Az ipari termelés, a válság hatására jobban visszaesett Cseh-, Lengyel-, Észt-, Ír- és Lettországban, valamint Litvániában, mint Magyarországon. Az áremelkedések nagyobbak voltak Csehországban és Szlovákiában, mint Magyarországon. Költségvetési hiány a GDP százalékában: Nagy-Britannia 5,3; Írország 5,5; Magyarország 3,4 (tervezett). Fizetésimérleg-hiány GDP százalékában: Lengyelország 5,6; Spanyolország 10; Görögország 10 felett; Balti államok 11-17; Magyarország 5,4.
Az adatok az mutatják, hogy az elnök úr nem mondott igazat. Arról sem szólt az elnök úr, hogy ha nem a bankok, hanem az állam legyengített állapota okozta ezt a nehéz helyzetet, akkor miért az állam garanciája mentette meg a bankokat az összeomlástól, és miért nem fordítva történtek a dolgok.
Dr. Spáth Tivadar, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!