A média segítségével számos olyan tömeges ételmérgezés válik ismertté, melyeket élelmiszer fogyasztásával hoznak összefüggésbe. A híradások a megbetegedési számokat közlik, a hatóságok szigorított ellenőrzéseiről tudósítanak. Mi is zajlik e számok, hírek mögött? A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság munkatársaitól ebbe a nyomozómunkába kapunk betekintést és néhány jó tanácsot, arra vonatkozóan, mit is tegyünk, ha magunk vagy környezetünkből valaki részesévé válik egy-egy ételmérgezésnek, ételfertőzésnek.
Ahhoz, hogy a további megbetegedéseket megelőzhessünk, ismerni kell a betegségek okát, a tüneteket, várható súlyosságukat, a leginkább veszélyeztetett csoportokat. Ehhez szükség van a megbetegedések jelentési és nyilvántartási rendszerére. Azért, hogy mindez megvalósulhasson, rendelet szabályozza az élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetén a teendőket. Bejelentési kötelezettsége van az észlelő orvosnak – legyen az háziorvos, mentős, foglalkozás-egészségügyi (munkahelyi) vagy kórházi orvos –, a munkahelynek, intézménynek, élelmiszer-előállító, vendéglátó vagy forgalmazó helynek, ahol az étkezés történt, csoportos utazás esetén az ellátásért felelős személynek. A megbetegedést az ÁNTSZ illetékes intézetéhez, a gyanúsított élelmiszerrel kapcsolatos információkat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területileg illetékes igazgatóságára kell bejelenteni.
A bejelentésnek és az azt követő vizsgálatoknak az a célja, hogy kiderüljön, melyik élelmiszer, étel, ital fogyasztása vezetett a betegség kialakulásához? Milyen szennyeződés – kórokozó vagy mérgező anyag – volt az élelmiszerben? Milyen szabálytalanságok vezettek oda, hogy fertőző, illetve mérgező élelmiszer került elfogyasztásra? Ezek ismeretében a hatóságok olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megakadályozzák a további megbetegedéseket: bezárják az előállító helyet, zárolják és forgalomból kivonják a gyanús élelmiszert, a gyanú beigazolódása után elrendelik megsemmisítését, előírják a szabálytalanságok megszüntetését és továbbképzésre küldik a tájékozatlan dolgozókat stb.
Mit tegyen az étkeztető, az élelmiszer előállítója?
Ha az étel készítője, az élelmiszer előállítója tudomást szerez a megbetegedésről, a rendelet szerint kell eljárnia, be kell jelentenie a hatóságoknak az eseményt, a gyanús élelmiszer további előállítását, illetve forgalomba hozatalát azonnal meg kell szüntetnie és gondoskodnia kell arról, hogy az adott élelmiszer és az ahhoz felhasznált nyersanyagok változatlan állapotban maradjanak, amíg a hatóság vizsgálat céljára mintát nem vesz belőle. A hatóság helyszíni eljárásáig a helyiségeket és a munkaeszközöket is változatlan állapotban kell hagyni.
Mit tesz a hatóság?
Az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálásában a dolog természetéből adódóan két hatóság vesz részt. A megbetegedésekkel, a betegekkel, a fogyasztással kapcsolatos kérdések tisztázását az egészségügyi hatóság (ÁNTSZ járványügyi) munkatársai az érintett fogyasztók és a betegek kikérdezésével végzik, míg az élelmiszernek a megbetegedések kialakulásában betöltött szerepét és az előállítása során elkövetett szabálytalanságok felderítését az MgSzH vizsgálja. A két hatóság a munka során folyamatosan tájékoztatja egymást az újabb információkról.
A vizsgálatnak fel kell tárnia, hogy kik, hányan, hol fogyasztották azt az ételt, amitől megbetegedtek. Tisztázni kell az étel készítésének minden mozzanatát, vizsgálni kell a nyersanyagok eredetét. A gyanúsított ételhez, élelmiszerhez felhasznált minden összetevőt vizsgálnak, a beszerzés láncolatán visszafelé haladva meg kell találni a kórokozó élelmiszerbe jutásának módját és helyét. A vizsgálat kiterjedhet egészen az állattenyésztő helyig, a növény termesztésének helyéig, vagy akár a takarmánytermelő vállalkozásig. A szennyeződés forrásának ismeretében a hatóság meghatározza, a vállalkozó végrehajtja azokat a változtatásokat, újításokat, melyek megakadályozzák hasonló probléma fellépését, további fogyasztók megbetegedését. Ha iparilag előállított élelmiszerre terelődik a gyanú, a csomagoláson feltüntetett adatok ismerete jó kiindulási pont. Az MgSzH feladata kideríteni, hogy a hibás termék mely forgalmazó helyekre került még, árusítását be kell tiltani és a meglévő készleteket mindenhonnan be kell gyűjteni.
A vizsgálat során előfordul, hogy a laboratórium a beküldött élelmiszermintákból nem tudja a kórokozót kimutatni. Ez nem azt jelenti, hogy abban az élelmiszerben, amit a betegek elfogyasztottak, nem is volt, vagy nem is lehetett kórokozó. A baktériumok ugyanis nem egyenletesen vannak jelen az élelmiszerekben, s emiatt előfordulhat, hogy nincsenek a vizsgált mintában. A laboratóriumi tenyésztés, kimutatás sikerét is sok tényező befolyásolhatja. Pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény hiányában – nagyobb betegszám esetén – a betegektől gyűjtött járványügyi adatok statisztikai elemzésével igazolható az élelmiszer közvetítő szerepe.
A vizsgálat lezárásával a hatóság a megállapított felelősökkel szemben a hatáskörében eljár, pénzbírságot szab ki, és a vizsgálatok költségeit a felelősökre kiterheli.
Mi a teendő, ha a vásárolt élelmiszer kifogásolható?
Termékkel kapcsolatos kifogásukat az MgSzH területileg illetékes igazgatóságára juttassák el, (elérhetőségük megtalálható a www.mgszh.gov.hu címen ) lehetőleg minél rövidebb időn belül, a termék csomagolásával együtt. A feltüntetett azonosítók alapján a hatóság mind a kereskedelemben, mind az előállítónál fellelhető árukészletből tud mintát venni. Üzlet, vendéglátóhely tisztaságával, berendezéseik működtetésével stb. kapcsolatos észrevételeiket a „vásárlók könyvébe” is jegyezzék fel.
Vásárláskor illetve házon kívüli étkezéskor legyünk körültekintőek, igényesek!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!