Bár a T. Ház önkormányzati bizottsága újra próbálkozik azzal, hogy az értékalapú variáció mellett a terület nagysága szerint is kivethessék – az amúgy a legtöbb helyen ez idáig is megvolt – megújult telek- és építményadót az önkormányzatok, csekély az esély rá, hogy az előttünk álló héten, az adótörvények végszavazásán ezt sikerül keresztülvinniük. A képviselők ugyanis úgy szavazták meg a módosító és kapcsolódó módosító indítványokat a héten – itt-ott például a kisadók kapcsán „kiszavazva” a koalícióból –, hogy csak érték alapján vethetik ki 2009-től az új adót a helyhatóságok. Eszerint egy 12 milliós panellakás éves adója úgy hatvanezer forint lehet, ha a maximumot veti ki a helyhatóság, s egy hasonló, de már 18 milliós értéket képviselő milliós téglaépítésű házban lévő otthoné pedig ennek másfélszerese.
forintos ötlete jön be valahogyan? Jelenleg évi 1.700.000 forintnyi bruttó jövedelmünk után fizetünk 18 százalékosan, az a feletti summa pedig 36 százalékkal. A Fidesz javaslata szerint évi 18.000 forintot nyertünk volna, az SZDSZ javaslata nyomán viszont 200 ezer forintnyi különbözet után maradt volna – jövőre – 18 százalék a zsebünkben, mint Vadász elmondta. Az adószakértő szerint – bár az alacsonyabb adóztatású sávhatár alacsonyan van megállapítva –, de egyébként maga a személyi jövedelem adó (szja) terhelésünk is alacsony; viszont a többivel együtt már tetemes, a GDP arányában mérve 38 százalékos az adóteher, ebben az összes járulék, adóféleség, így az áfa is benne vagyon. Amúgy az összes szja 60-70 százalékát a bérből és fizetésből élők felső tíz százaléka fizeti meg. Még mindig elég nagy – bár csökkent – a fekete, szürke zóna, a „félig” bevallott jövedelem ugyanis. Ami pedig jelenleg az APEH kezén megfordul – szja-ban – az cirka évi 7000-8000 milliárd forint. Vadász Iván ismertetett egy 2004-es bázison készült összehasonlítási eredményt is: szerinte a szlovákok egykulcsos, 19 százalékos adórendszere inkább propaganda-hatású – amennyiben mi is emígyen fizetnénk, az – nekünk, adófizetőknek kerülne – évi százmilliárd forinttal többe!
Úgy látja, hogy a legnagyobb baj az adójogszabályok módosítgatásával az, hogy még neki is totózni kell, már pedig az egy szerencsejáték. Ugyanis nehéz a százalékok hatásáról nyilatkozni, ha a pénzügyi javaslatokhoz soha, senki – sem a korábbi kormányok, sem a jelenlegi – egyetlen számszaki hatástanulmányt nem mellékelt. S nagy a gyanúja, hogy a PM- ben most sem készül ilyen – mert ha készülne, akkor kiszivárogna… Az adótörvények önmagukban rövid távú törvények, adóreformnak nyoma sincs – s ha majd lesz, akkor sem az szja-t kell annak érintenie, hanem a munkához kötődő egyéb adókat és járulékokat, mint közterheket, hogy az adóterhelés milyensége más elosztású legyen. Ez lenne ugyanis a fejlődés motorja.
A mostani kisadók változatlan maradása – az eredetileg öt, majd három össze nem vonása – szerinte a kisvállalkozások számára minimális tehercsökkenés csak, ám az összevonás is alig, egy-két milliárddal érintette volna a központi büdzsét: azaz sem különösebben jól, sem különösebben rosszul nem járt volna az állam. Az adók össze nem vonásának viszont rossz üzenete van: mégpedig az, hogy jelenleg jóval félszáz feletti a bármiféle adók és adócskák száma, logikátlan, még „számszaki agy” számára is felfoghatatlan partikuláris részérdekek alapján tenyésznek, márpedig végre valóban csökkenteni kéne az adók számát, többek közt az adminisztrációs teher mindenholi apasztása miatt is. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyébként megerősítette az adószakértő által elmondottakat: a kisvállalkozásoknak jól jött, hogy a szocialista frakció ezúttal szembement a voksolásnál a kormányjavaslattal a kisadók összevonásával kapcsolatban. Eddig ugyanis a kicsik nem fizettek k+f, azaz kutatás-fejlesztési innovációs járulékot, az összevonással fizetniük kellett volna; másfél százalékkal nőttek volna terheik. A bérköltségek után fizetendő munkaadói, szakképzési és rehabilitációs járulék összevonása pedig szétzilálta volna a képzést.
A 2009-től bevezetni tervezett ingatlanadó kapcsán Vadász még elmondta: jelenleg 48 milliárd folyik be a területalapú építményadóból, s 6 milliárd a szintén területet szerint fizetett telekadóból; érdekes módon az egyetlen értékalapú – a százmilliós értéket képviselő „kacsalábon forgó várak” után fizetett (ha fizetett…) – önbevallásos luxusadó summájára nincs adat, ez pedig nonszensz. Ez utóbbi 100 milliós határ 2009-ben is maradna. A többiről 2009-től az önkormányzatok dönthetnének: fizettetik-e? Valószínűleg: naná, hogy igen – mert ha nem, akkor nem szedhetik már többé „régi módon” a területalapút sem… Amúgy a szakember szerint a hatóságok és adófizetők sírása – miszerint hogy vezetik be, hogy készülnek/ünk fel?! – nem megalapozott, mert az illetékeket most is értékalapon fizetjük, igaz, nem évente, hanem ha eladjuk vagy megvesszük, netán örököljük az ingatlanunkat. Ráadásul az illetékhivatalok az APEH részei. Az ingatlanadó-tervezetnek két melléklete van, az egyik az értékhatárokat tartalmazza, Vadász szerint mintegy „beárazva az ország területét”, a másik pedig „testre szabja” az ingatlanokat korrekciós tényezők nyomán. Azaz a törvény keretein belül az önkormányzatok saját rendelettel módosíthatnak az adón átlagérték, övezet, családtagok száma, egy főre jutó jövedelem, hiteltartozás megléte, az ingatlan építési anyaga, kora, állaga, felújítottsága stb. nyomán. Az adószakértő úgy látja, ha a helyhatóságok közül lenne, ahol mégsem vezetnék be, még akkor is sokaknak maradna más bevételi forrása: ez pedig az iparűzési adó, amely idén várhatóan 400 milliárd körül lesz, de már tavaly is meghaladta összességében 4 milliárd forinttal – a 370 milliárd forintot kitevő társasági adót.
Gündisch Mónika
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!