Befejeződött a Tudomány Világfóruma

Hozzátette a házelnök: a tudásfejlesztés megfelelő körülményeinek és az innovatív gondolatok ösztönzése a döntéshozók feladata. „Manapság nem kell az űrtudományok doktorának lenni ahhoz, hogy valaki felismerje: a technológia gyorsan változó világában és a globális versenyben a tudás megfelelő használata a legnagyobb nemzeti kincs. A tudásba történő befektetetés, amely nem olcsó, de garantált haszonnal jár – a legjobb döntés, amit politikus a teljes társadalom érdekében hozhat. A tudás eszközöket ad a politikusok kezébe ahhoz, hogy pozitív fejlődés következzen be a drámai társadalmi és környezeti változásokkal küzdő világban” – zárta beszédét Szili.
Werner Arber Nobel-díjas tudós, a géntechnológia úttörője, a WSF tanácsának társelnöke sikeresnek nevezte a harmadik alkalommal megrendezett világfórum eredményeit. „Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe” – hangzott az idei tanácskozás jelmondata, amivel kapcsolatban Arber elmondta: meg szeretnék győzni a politikusokat arról, hogy a tudásba történő befektetés kifizetődő, hogy a politikának és a tudománynak kéz a kézben kell járnia. Gulyás Balázs, a WSF ügyvezető igazgatója felidézte az először 2003-ban megrendezett tanácskozás történetét, s kiemelte, hogy a jövő nemzedék ombudsmanjának intézményét is minél előbb létre kell hozni. Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese a tanácskozások során született javaslatokat, fő témákat összegezte, egyebek mellett a fenntartható fejlődés kihívásainak felismerését, a globális tudomány fejlődéséhez szükséges versenyt és együttműködést.
Magyarország körvonalazódó energia- és klímapolitikája elkerülhetetlenül gazdasági krízishez vezethet, amelynek megelőzőséhez az oroszországi energiaimport-függőség fokozásával lehet legfeljebb időt nyerni – véli Dennis Meadows amerikai ökológusprofesszor, a Világfórum egyik vendége. A tudós a Római Klub alapító tagja, az 1972-ben megjelent A növekedés határai című könyv társszerzője, amelyben először volt olvasható a fenntartható fejlődés koncepciója. A 80-as években két évig Magyarországon élő professzor nevéhez fűződik a Balaton Csoport néven ma is működő nemzetközi környezetgazdálkodási tudományos társaság is.
A tudós az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette tegnap: a készülő kormányzati hosszú távú stratégiák a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására nem kínálnak megoldást. Márpedig nem szabad belenyugodni e helyzetbe, hiszen egyre inkább nyilvánvaló olajválság, s világgazdasági válság kialakulása. Véleménye szerint a világ már most az olajválság kapujában van; az egyre nagyobb energiaéhséggel már nem tud lépést tartani az olajipar. A professzor utalt tudományos előrejelzésekre: 2030-ra a krízis következtében a világ energiafelhasználása felére esik vissza. Magyarországnak a stratégiáiban felvázolt fejlődési pályája ha ideiglenesen is, de úgy tartható, ha még inkább az orosz energiaimportra támaszkodik – vélekedett. Azonban akármilyen döntést is hoz Magyarország, 25 év múlva mindenképpen jelentős energiahiánnyal kell számolnia, a jelenlegi pazarló fogyasztási szokásokon már most kellene változtatnia – hívta fel a figyelmet. Meadows szerint az ország fokozatosan csökkenő energiaigényével esély lehet a válság viszonylag zökkenőmentes átvészelésére és egy fenntartható fejlődési pályára állásra. Az egyetemi tanár az atomenergiát nem látja megoldásnak sem környezeti, sem pedig gazdasági szempontból.
– A globális kihívásokra helytelen leszűkítve, csupán gazdasági keretek között válaszokat adni, mert a megoldás a széles értelemben vett társadalmi versenyképességben keresendő – hangoztatta Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a Világfórum záró napján. A miniszter szerint a tudománynak mindig kulcsszerepe van a megoldásban, de a gazdaság közreműködésével, innovációval kell jólétet teremtenie, amelynek a társadalom szolidaritása mellett a hagyományok figyelembevételével kell megvalósulnia – mondta. Draskovics szerint az emberiség olyan dilemmák előtt áll, amire nincsen még felkészülve, ilyen a klímaváltozás is. A politikusok felelőssége megerősíteni a globális intézményrendszereket, szabályokat, amelyek képes időben választ adni erre is. Stavros Dimas, az Európai Bizottság környezetvédelmi főbiztosa üdvözölte az ENSZ környezetvédelmi programja keretében Budapesten megalakult új tudományos testületet, amelynek tevékenysége szerinte érdemi eredményeket hozhat már rövid távon. Megjegyezte, hogy az EU teljes mértékben figyelembe veszi a független tudományos testület ajánlásait;
különösen a bioüzemanyagok és a fémek újrahasznosítása terén.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!