L. Nagy Lajos



Mondják: mint egy sámán… Kiegyensúlyozott magyar alföldi férfiember. Tagbaszakadt, öblös hangú. Agrárszakember, gazdálkodó, edző – és könyvkiadó.
– Már bocsásson meg: maga a szó legszorosabb értelmében „mániákus”…
– Ha arra gondol, hogy Máni, a Krisztus utáni III. században élt ázsiai – perzsa –  párthus hercegi családból származott vallásalapító – a manicheizmus atyja – tanainak, úgymond, terjesztőjévé váltam, akkor igaza van. Már kora ifjúságomban is vonzódtam az ősi Kelet felé, ahonnét mi, magyarok is jöttünk.  Mándoki Kongur István – az amúgy táltosfoggal született turkológus, néprajzkutató atyai rokonom volt. Ő a kun nyelv feltámasztásán is munkálkodott, megszervezte a kunszentmiklósi kuntalálkozókat, érdekes mód a kazahok örömmel vették ezt, olyannyira, hogy az egykorvolt szovjet tagköztársaságban fényképe sokaknál kint van mindmáig… Sok évvel ezelőtt Hollandiában járva ismertem meg Francois Favre munkáját Mániról, akit „Kelet Krisztusaként és Nyugat Buddhájaként” írt le könyvében, s aki elődeinek tanításait újra élővé tette, s egyetlen, legfőbb közös forrásra vezette vissza az emberi örök igazságkeresés útján. Nem vagyok egyedül, aki azt állítja:  Máni hite volt a magyarok ősi hite, egyfajta „dualizmust”, kettősséget hirdetve a fény és sötétség, az anyag és szellem világában, a lélek fejlettségi fokán nyugvó keresztény beavató tanítást meghirdetve. Tanító, orvos, művész volt, kinek tanai saját korában – s később is – a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig terjedtek. Aki követte, annak le kellett mondania a bálványimádásról, a húsevésről, emberek és állatok leöléséről – a manicheizmus az érdek nélküli szeretet vallása volt – mégis, vagy tán éppen ezért a kora középkortól tűzzel-vassal irtották követőit, eretneknek nyilvánítva őket. Szinte ezzel egyidőben kerültek „piacra” a búcsúcédulák, amelyeket jómagam csak a korszak „békekölcsönének” nevezek… Nos, Favre kötetét – amely az eredeti kereszténység egész ezotériáját mai nyelven tolmácsolja –, kiadtam Marádi Krisztina fordításában „Jézus Krisztus apostoláról”, mert Máni annak tartotta magát. Nem olcsó szenvedély a könyvkiadás, szerencsémre több önkormányzat és magánember is támogatott ebben… Tudja, mi csodálatos? A mi Körösi Csoma Sándorunk őseink útját kutatva az ujgurok földjére tartott, oda, ahol a Kr. utáni VIII–IX. században Máni tana államvallás lehetett… A régi tarsolylemezek is ezt hirdetik.
– Fénykertek címmel azóta már a vallásalapító élete történetét is kiadta – ennek szerzője Amin Maalouf Goncourt-díjas libanoni-francia író. Mit tervez még?
– A humanizmus szellemisége számomra nagyon fontos. Bizonyára ezen a téren dolgozom majd továbbra is. A Hajdúságban nőttem fel, odakötődöm, noha jelenleg Pest megyében élek. Ott, Szoboszlón vezettem annak idején ifjúsági sporttáborokat is. Szoktuk volt mondogatni: a futballhoz minálunk mindenki ért. Nos, azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, ha azt állítom, a gyermekek sportra, labdarúgásra neveléséhez valamicskét értek. Talán a legközelebbi munkát, amit kiadok, nem is kell lefordítani, mert ezt a témát magam írom meg…(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!