Asztrológia és tudomány

Az utóbbi időben egyre több alkalommal lehet olvasni – e rovatban is – asztrológiáról. Így talán érdekes lehet ezzel kapcsolatos tapasztalatom. Évekkel ezelőtt összefogtunk egy szakmailag felkészült társasággal (pszichológus, történész, biológus, orvos, botanikus, matematikus stb.), kutatást folytatni az asztrológia realitásainak lehetőségeiről, mivel mi is kíváncsiak voltunk erre. A több mint egy évtizedes adatsorok elemzése alapján sajnos nem sikerült egyértelmű összefüggést találni a születéskori csillagjegyek és a különböző tulajdonságok, vagy a bekövetkezett események között, pedig nagyon sok asztrológiával foglalkozó könyv, leírás stb. szerint elvégeztük az elemzést.
Azonban vizsgálódásunk során meglepődve tapasztaltuk, hogy a fogantatás időpontjában a különböző égitestek hatással lehetnek a kialakuló élőlényre (véleményünk szerint a petesejtben/zigótában a kromoszómák kialakulásakor fejthetik ki hatásukat). Meglepve vettük észre, hogy ez emberekre, állatokra, növényekre egyaránt érvényes lehet. A legnagyobb hatást maga a Föld különböző ciklikus változása (mágnesség, időjárás stb.) gyakorolja az emberre. De a holdciklus, a napfoltváltozás, a különböző bolygók állása stb. szintén hatással van az élőlény kialakulására.
Sőt, az volt a meglátásunk, hogy ezek a rendszeresen ismétlődő állások/állapotok változást generálhatnak az élőlény egész élete során, többnyire úgy, hogy az addigi ciklusállapot (leggyakrabban érzelmi, fizikai, szellemi stb.) változik. Az élőlényt körülvevő aura, aminek létét szintén valószínűnek tartjuk, szintén e ciklust követve változhat, ami jelentős hatással lehet a különböző hatásokkal szembeni védelemre.
A születés dátuma a fogantatás függvényében emelkedhet csak ki az élőlény életének különböző fontos időpontjai közül (vélhetően az első lélegzetvétel jelentősége okán). A születési időpont nem jelent többet, mint egy fényújság egyik villogó lámpája, aminek figyelése még nem biztos, hogy az egész fényújság megértését biztosítja. Az ezen alapuló jóslásokat is tévesnek láttuk, mint ahogy a mi megállapításaink is csak hipotézisek, hiszen a vizsgálatok során nem sikerült minden tekintetben kifogástalan, tudományosan is igazolható eredményeket kapnunk, illetve a megfelelő kontrolladatok sem álltak rendelkezésre, mivel vizsgálataink elsősorban a születéskori hatásokat célozták.
Tapasztalatunkat – mint hipotézist – röviden újságban ismertettük, de aztán felhagytunk a vizsgálatok és elemzések folytatásával, mivel a korrekt vizsgálatok lebonyolítása meghaladta anyagi és időkeretünket, illetve annyi téves tanulmány és hamis állítás kerül folyamatosan nyilvánosságra, hogy nem látjuk értemét eggyel több elmélet közreadásának. Talán majd eljön annak is az ideje, hogy ebben a témában tudományos igénnyel lehessen vizsgálódni.
 Dr. Kovács János, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!