Sajnos ez létezik. Az idei ’56-os ünnepségeken végképp beigazolódott. A
médiák egy része helyet ad a társadalom véleményének (például a
Vasárnapi Hírek, a Népszava, a Klubrádió), és erre jellemző, hogy a VH
november 4-i számában levelezőtársaim 13 leveléből 9 hasonló témával
foglalkozik. A liberális demokrácia egyik jelentős alaptétele a
szólásszabadság.
Másik, hasonlóan etikai tétel, hogy a társadalom által tisztséghez juttatott, megválasztott közéleti embernek meghatározott mértékű társadalmi tisztelet jár. A szólásszabadságból kifolyólag bírálat lehetséges bármilyen közéleti pozíciót betöltő emberrel szemben, de a módozat a jó modor és az illemtudás következtében korlátozott. A jogrendnek meg kellene határozni ezen etikai követelményeket, az oktatásban, a tanrendben szerepelnie kellene, és lehetőséget kellene biztosítani a rendőrségnek, hogy ezt a szabályt, törvényi előírást be nem tartó csoportokat (csőcseléket) felszólítás után – ha azt nem tartják be – szétverjék, mégpedig „darabokra”. Ez a nyugati világ országaiban egyértelműen így van. De nem ez számít! Hanem az, hogy nálunk egy intelligens, morális demokrácia alakuljon ki – liberális jellege ellenére.
Nemrégen ugyanitt nyílt levelet írtam Szili Katalinnak, mint az Országgyűlés elnökének. Elsősorban a Fidesz-képviselők rendszeres kivonulásáról Gyurcsány Ferenc parlamenti megnyilatkozásainak alkalmából, továbbá az állandó – szervezett – gyűlöletbeszéd, mocskolódás ellen, amely elsősorban a miniszterelnökünket érinti. Igaz, választ nem kaptam, de Félegyházán, Szekeres Imre miniszter úrral és Lamperth Mónika miniszter asszonnyal hasonló témáról beszéltem az MSZP által rendezett gyűléseken. A miniszter asszony elismerte a társadalmunk felkészültségének problémáját, de Szekeres Imre nem. Az igazság az, hogy el vagyok szomorodva. Ugyanis Szili Katalin is – a VH szerint – a Klubrádióban zsákutcának nevezte, ha a szocialisták abba a hibába esnek, hogy küldetéstudattól vezérelve próbálják rákényszeríteni a társadalomra a változásokat.
Nem egészen értem, mire gondol küldetéstudat alatt? Mint 80 éves ősmagyar jászkun származék (semmilyen párttag sohasem voltam) több, hasonló társammal együtt elkötelezettségből (ami szerintem lehet küldetéstudat is) évek óta dolgozunk Félegyháza térségének feljavításán, és nem eredmény nélkül. Azzal nem foglalkozunk, hogy ki milyen ideológiának, vagy pártnak a híve, hanem csak azzal, van-e elkötelezettsége – ha úgy tetszik, „küldetéstudata” városának, térségének népe iránt! Mert csak ez ad tiszta társadalmi öntudatot!
Id. Terjék Gyula Gáspár, Kiskunfélegyháza
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!