Orbán verbuválna az új szövetségbe

Történetesen arra utalt, hogy nemzetközi turnéján az elnököt apró baleset érte, bőröndje az Erfurt–Bécs repülőúton – az átszállás során – elkeveredett és így pontosan ugyanazt az öltönyt, inget, nyakkendőt viselte az osztrák fővárosban, az Euromoney konferenciáján, mint az előző útiállomáson. Ami rossz csillagzat alatt indult, az már a bulvár címoldal megjelenése után hasonlóan folytatódott:  betervezett párizsi útjára – mivel influenzás lett – el sem indulhatott, pedig elő volt készítve  találkozója a jelenlegi és a volt miniszterelnökkel is. (Sarkozyvel való találkozó nem szerepelt a Fidesz szóvivő által ismertetett programjában).
Úgy tudni mindenesetre, hogy a németországi és ausztriai vizit viszonylag sovány ottani sajtó visszhangja csalódást keltett a Fidesz háza táján, egy hozzá közelálló pártvezető parafrázisával: Orbán Viktor többet érdemel. Ez adott esetben azért találó megállapítás, mert e torzóra sikerült látogatássorozat alkalmával Orbántól az eddigieken – nemcsak a hangsúly tekintetében – túlmenő megfogalmazásokat is lehetett hallani. Bécsben a Fidesz első embere – a Magyar Nemzetből idézzük – „veszélyesnek nevezte azokat a nyugat-európai kísértéseket, amelyek egy Oroszországgal kialakítandó európai uniós stratégiai partnerségre irányulnak.

Ellenkezőleg a transzatlanti együttműködést és Európát kell megerősíteni…”  Ezzel nyilván összefügg, hogy „Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílott arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése”. A befolyásos osztrák Wirtschaft Zeitung ismertetése szerint ebben a beszédben immáron a „Lengyelországtól Horvátországig” terjedő szövetségről van szó.
Mindez ilyen markánsan, „egy csomagban” ezúttal az Euromoney tanácskozásán hangzott el először, akkor is, ha  az új szövetség igénye nem teljesen előzmény nélkül való. Orbán már korábban említést tett arról, hogy olyan közép-európai politikát kell kialakítani (tekintettel a visegrádi négyek együttműködésének kimerülésére is), amelynek alapja a magyar–lengyel összefogás. Mint ahogy van előzménye – valamint összefüggése is a fent említett új szövetségi koncepcióval – annak a vehemens támadássorozatnak, amellyel  a napokban az  elnökhöz közelállók illették az Európai Unióval kötött, 6,5 milliárd euró rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződést. Először a pártközelinek tartott napilapnál dörrent a startpisztoly. A Szent Korona is hitelfedezet című cikk szerint a szerződés részleteiről nem tájékoztatták a közvéleményt, holott az lehetővé teszi a nemzeti ereklye mellett a Parlament épületének végrehajthatóságát is. Balsai István képviselő – volt MDF-es igazságügy-miniszter – másnapi sajtótájékoztatóján megerősítette a lap állításait. „…a megállapodás tartalmaz egy olyan kitételt is, amely a Fidesz olvasatában egyet jelent azzal, hogy ameny-
nyiben a magyar állam nem teljesíti a vállalt kötelezettséget, akkor a legértékesebb vagyontárgyak, mint például a Parlament épülete, vagy a Szent Korona is elzálogosíthatók.” Az, hogy min alapul  a „Fidesz olvasata”  mindmostanáig nem igazán tisztázott, mint ahogy az sem, honnan veszi Balsai  azt , hogy még az ország „vállalkozói vagyona” is el van zálogosítva. Vagy hogy honnan eredeztethető az a hasonlóképpen vadnak tűnő állítás, hogy még az ország vízkészlete is külföldi kézre kerülhet. Mindenesetre Balsai felszólította a szerződés aláíróit, hogy üljenek le új tárgyalásra  „a dokumentum módosításáról” Brüsszelben, és ha ezt az okmányt, a korrigált szerződést bemutatták  a parlamentben, utána „monnyon le” Veres János, Draskovics Tibor és rajtuk kívül az MNB-elnök Simor András is…
Érthető, hogy a pénzvilágban is felerősödtek a találgatások, hiszen – nemcsak az ország, hanem a térség jelenlegi igen kényes helyzetében – egy  újratárgyalási követelés fölött (amely ténybelileg is teljesen megalapozatlan) már nehezen lehet napirendre térni és kevesen hiszik, hogy Balsai legfelső jóváhagyás nélkül mondta, amit mondott. Egyes feltevések szerint a Fidesztől mindeddig jobbra álló antiglobalisták  „testére szabott” populista hangvétel tanúi lehetünk. A találgatások más  része abból indul ki, hogy az IMF-el kötött egyességet már korábban is támadta a legnagyobb ellenzéki párt, az EU-szerződés pedig a Valutaalap és a Világbank kölcsönét egészíti  ki. A  hitelmegállapodásokat megkérdőjelező  akció  eszerint azután kaphatott zöld utat, hogy   kitetszett:  Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója korántsem fogadta fenntartás nélkül azt az értékelést, amelyet neki budapesti látogatása alkalmával Orbán Viktor is kifejtett, és továbbra is bízik a magyar kormány válságkezelő intézkedéseinek hatékonyságában.
B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!