A „Miért érezzük úgy, hogy csökken a gáz fűtőértéke?” című cikkhez
kívánok hozzászólni. Ez nem csupán érzés, de tapasztalat is. Leányom
Dózsa György úti I. emeleti lakásának gázfogyasztása 2004 hideg
novemberében 206 m3 volt, de 2005 meleg novemberében 376 m3, annak
ellenére, hogy a legnagyobb fogyasztó, az unokám kollégiumba került,
tehát nem lakott már ott, és egyik szobát nem fűtötték. Ugyanakkor
folyamatosan növelték a lakás szigetelését.
A fogyasztás növekedésének egyetlen oka az lehetett, hogy a gáz nyomása csökkent, és ezért kisebb volt a láng hőmérséklete. Ezt az is bizonyította, gyakran előfordult, hogy mosogatás közben leállt a melegvíz. Az autógejzír gyártójának (KF Magyarország, 265-2740) szakembere a hibának hitt működésre azt válaszolta, hogy a készüléken ún. oxiproteketor van, amely alacsony gáznyomás esetén lezárja a készüléket, nehogy szén-monoxid keletkezzék.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságához fordultam, amely illetékességből áttette az ügyet az Energiafelügyelet fogyasztóvédelmi osztályára, amely válaszában a következőket írta: „A gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztóvédelmi berendezésekre vonatkozó biztonsági előírásokról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM r. alapján került kidolgozásra. A Gázipari Műszaki Szakbizottság létesítési és műszaki-biztonsági szabályzat (GMBSZ) 2006-tól van érvényben. A gázkészülékek névleges nyomását a gyártók 25 mbarra állítják be úgy, hogy minimális 20 mbar és maximális 35 mbar kisnyomású határok között az égők még normálisan, higiénikusan működjenek.”
Két szakasszal arrébb a következő szöveg olvasható: „A földgáz nem mérgez, csak robban 5tf-15tf között. A CO-mérgezés a kéményből visszaáramló égéstermék miatt következik be, ha rosszak a huzatviszonyok.”
A két szakasz – a szakember véleményével egyetértésben – ellentmond egymásnak, mert miféle higiénikus égés az, ha szén-monoxid keletkezik? Kérem ellenőrizni, hogy a 2005 évi alacsony gáznyomást engedélyező törvény hatálybalépése óta milyen százalékban növekedett meg a szénmonoxid-mérgezések száma. Az érdekes az, hogy a mérgezés rendszeresen új építésű házakban következik be. Vagyis nem elég baj, hogy az alacsony gáznyomás miatt kisebb a láng hőmérséklete, több gáz fogy, de nő a halálos balesetek száma is.
A hibás törvényt módosítani kellene oly módon, hogy javuljon a szolgáltatás minősége. Az állam feladata nem a külföldi szolgáltató EON, hanem a magyar fogyasztó törvény által történő védelme. Érdekes, hogy panaszom óta a lakásban csökkent a gázfogyasztás, vagyis amikor mérőóra cserét kértünk, az új óra jelentősen kisebb fogyasztást mutatott. Máshol viszont nem ez a helyzet. A láng hőmérséklete alacsony, a gáz nem kék lánggal, hanem sárgán ég. A láng hőmérsékletét fotométerrel meg lehet mérni. 1952-ben, az Egyesült Izzó laboratóriumában dolgozva, magam is mértem a gázláng hőmérsékletét. Ez a mérés nem drága. Panasz esetén hordozható műszerrel végrehajtható. A Miskolci Egyetem Nehézipari Olaj- és Gázipari Tanszékét célszerű a téma kivizsgálásával megbízni.
Dr. Freud Gézáné Budapest,
aranydiplomás fizikus és
okleveles elektromérnök
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!