Az influenzajárvány minden korosztályra veszélyes

Apropó, egyáltalán tisztázzuk, mi is az influenza? Az influenzavírus – Orthomyxovírus influensae – által okozott fertőző betegség. A belélegzett vírusok cseppfertőzéssel, nyálcseppecskék, vagy kicsiny aeroszolok útján behatolva a sejtekbe terjednek, ahol szaporodni kezdenek, majd a folyamat a sejtpusztuláshoz vezet. (A sejtből a neuraminidáz enzim segíti a vírusok kiszabadulását.) A fertőző forrás, az egy-háromnapnyi lappangási idő alatt vírushordozó beteg. Ekkor az illető bár még tünetmentes, de már betegséget terjesztő.
A valódi influenzát 1-2 napig tartó 39 fok feletti magas láz, hidegrázás, ízületi- izomfájdalmak, tüsszögés és köhögés jellemzi, a betegségből való teljes felépülésre akár 14 napot is kell várni. Gyakori, hogy az ágynak dőlő azt hiszi, influenzás, miközben az orvosa azt mondja, a baj „csupán” megfázás, vagy influenzaszerű állapot. Tény, megfázáskor is rossz az ember közérzete, sőt, tünetei akár az influenzával hasonlatos, a szakemberek mégis figyelmeztetnek, ne keverje össze senki a két állapotot. Az előbbi ugyanis általában lassabban alakul ki, az utóbbinak gyors a fejlődése, a makkegészségesnek tűnő is néhány óra alatt ágynak eshet. További – nem lebecsülendő különbség! –, hogy a megfázás a betegre veszélytelen az influenza azonban súlyos szövődményekkel terhes lehet. A leggyakoribbak a tüdő- és hörgő-, a középfül, az orrmelléküreg-, a szívizom-, az agyvelő és az agyhártyagyulladás. Az influenza neurológiai és mentális szövődményeket, drámai esetben akár halált is okozhat. Becslések szerint a 20. században influenzában vagy annak szövődményeiben több mint 50 millióan hunytak el.
Hazánkban az elmúlt esztendőben mintegy 800 ezren lettek influenzások, idén három influenzatörzs szerkezeti tulajdonságainak változása – vélhetően egy új, 2007-ben izolált variáns, az úgynevezett H3N2 Brisbane 10 vírustörzs – okán számuk akár megduplázódhat. Míg a korábbi években azoknál automatikusan kialakult bizonyos védelem, akik már átestek a fertőzésen, most ez a szakemberek szerint csak védőoltással érhető el. Az új oltóanyagban mindhárom korábbi vírustörzset kicserélték, így az előzőleg kapott oltás várhatóan nem nyújt majd elégséges védelmet a 2009-re prognosztizált fertőzőképes törzsekkel szemben Az influenzaoltások a vírusok felületén lévő fehérjékre hatnak ugyan, csakhogy azok gyorsan átalakulnak, mutálódnak. Az immunizálás a következő influenzaszezon feltételezhető, elölt kórokozóit tartalmazó oltóanyag beadásával történik.
Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei az aktuá-lis vakcinába bekerülő vírustörzseket évente szeptemberben és februárban választják ki számítógépes modellezéssel. A tudósok elismerik, 100 százalékosan nem tudható, hogy a legtöbb fertőzésért melyik vírustörzs lesz a felelő. Biztos, ami biztos alapon a vírustörzsek azon altípusai kerülnek az oltóanyagba, amelyek felszíne a legtöbbet változott az előző oltóanyag összeállítása óta eltelt hat hónapban. A mostani szezonban az influenza-A H1N1-es vírustörzsének újabb változata (H1N1/Brisbane/59), a H3N2 újonnan megjelent fajtája (Brisbane/10) és a B-vírusok legújabb típusa (B/Florida) a „kiválasztott.
Mivel új, megváltozott vírustörzsekkel szemben az emberi szervezetben eddig nem alakulhatott ki védettség, több mint gyanú, hogy az egészséges, fiatal és középkorú felnőttek is az átlagosnál nagyobb számban lesznek betegek. 
Bár néhány esetben az Országos Tisztiorvosi Hivatal munkatársai már kimutatták az influenza-A-t, valójában egyelőre inkább az influenzaszerű, egyéb vírusos és bakteriális megbetegedések döntik ágynak a betegeket, ami ez idő tájt, mintegy szokásosan amúgy is érinti lakosság 10-15 százalékát.
Ahogy az intenzív médiamegjelenéseknek köszönhetően tudható, már decemberben elfogyott az elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, a kicsiknek, a krónikus betegeknek és az időskorúaknak szánt 1,3 millió ingyenesen megkapható védőoltás java, azóta a háziorvosoknak további félezer ampullát szállítottak ki, hogy elkerülhető legyen a torokfájással, magas lázzal és ízületi fájdalommal járó influenza. A térítéssel – 1000-1200 forintos áron – beszerezhető oltóanyagot még most sem késő megkapni. Az immunitás kialakulásához 7-10 nap szükséges. Ugyanakkor ezúttal tudni kell, hogy teljes védettség legfeljebb olyan kisebb közösségekben alakulhat ki, ahol csaknem mindenkit beoltottak.
 Természetesen ilyentájt fontos a C-vitaminra, a táplálkozásra, a vitaminokban, fehérjében gazdag étkekre koncentrálni. A déligyümölcsök – narancs, mandarin, grapefruit, kivi, citrom – fogyasztása ezúttal naponta tehetnek jó szolgálatot. réteges öltözködésről is felelőtlenség lenne megfeledkezni, hiszen a változékony, hol hideg, hol enyhébb időben könnyen meg/ráfázhatunk, ugyanis akiknek ilyenkor legyengül az immunrendszerük, akár hiába is kapták a védőoltást, előfordulhat, hogy a vakcináció ellenére betegek lesznek.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!