Szerkesztőségünk nemrég kipróbált egy, még a gyártás elejéről származó
607-est. Az autó 2000-es évjáratú és 300 ezer km-t futott óra szerint.

Mortorja az akkor még egyetlen dízelként rendelhető 2.2 HDI volt. Az autó új korában full extrás volt, ma már csak a bőrülések hiányoznak belőle, ezt ugyanis időközben kicserélték benne, ami nem meglepő, hiszen már kis idő elteltével a gyári bőrülések csúnyán megkoptak, elhasználódtak, ami sajnos rossz minőségű anyagra enged következtetni. Ezen állítólag azóta már javítottak, de a régebbi autóknál a kategóriához méltatlan állapotú bőrülésekkel találkozhatunk. Az emberben felmerül a kérdés, hogy ilyenért hogy lehetett anno felárat kérni?
Az autó amúgy teljesen rendben volt, a sok km ellenére érződött, hogy ez nem egy középkategóriás autó. Egy-két apróságtól eltekintve a kezelőszervei jól működtek, felszereltsége mai szemmel is pazar. Fontos, hogy a motorja ma is beéri átlagban 6 liter gázolajjal 100 km-ként, ami egy mai kisautónak is előnyére válna. Tulajdonosa szerint hosszú távú autózásnál, főleg autópálya-használatban akár 5 liter alatt is lehet tartani a fogyasztását és ez nem jelenti azt, hogy spórolni kellene a gázpedállal! Motorolajat egyáltalán nem eszik, olajcserétől olajcseréig egyforma a szint. Egyszerűen érződik rajta, hogy ezzel a motorral ki lehetne hajtani a világból. Valószínű ez az, ami egyébként a Peugeot-t azzá teszi, ami. A dízelmotorjaival mindig is elismert gyártó erőforrásai híresen jó konstrukciók. Ez a 2.2 HDI is jól példázza mindezt, sőt várhatóan a 2.7 V6 HDI is hasonlóan tartós motor lesz, ami remek vétellé teszi használtan a 607-est. Hiszen ne feledjük: az első években nagyon nagy áreséssel kell számolni egy ilyen új autó esetében. Az pedig csak hab a tortán, hogy a belső tér méreteitől mind az A6-os Audi, az E-Class Mercedes és az 5-ös BMW is jócskán elmarad. Ráadásul kényelemben ez (még) egy igazi francia autó. Sokkal jobban illik rá a business class jelző, mint a Ferihegyi repülőtérre vezető úton egy exklu-zív óriásplakáton ezzel reklámozott Peugeot 4007-esre, amelyről a német szaksajtó – sajnos joggal – írta azt, hogy – a Mitsubishitől készen kapott – beltere egy középkategóriás mobilvécé színvonalán van. Szóval érdekes és igazán torz szülemény az autó és a reklámipar összefonódása: a valódi business class kategóriát képviselő és minden idők egyik legszebb Peugeot-járól, a 607-esről szinte teljesen lemondott már a gyár kommunikációs szinten, míg az előre megjósolhatóan garantáltan eladhatatlan 4007-est business classnak füllentve próbálják valami gyanútlan vásárlóra rásózni.
K.S.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!