Spórolás helyett spájzolunk

Ám a bevásárlókosarak és a felmérések tanúsága szerint nem így történik. A Corvinus Egyetem tudós kutatója lapunknak elmondta, sokan megtanulták a leckét: a pénzügyi válságok hajlamosak elértékteleníteni a pénzt, tehát addig kell elkölteni, amíg vehető érte még valami. A GfK Hungária Piackutató Intézet tanulmányában az áll: novemberben történelmi mélypontra, 19,2 százalékra csökkent a népességben a megtakarítók aránya. Vajon miért nem spórolunk többen, jobban?

A szomszéd, István így dohog: – Hiába spórolunk. Nem megyünk már nyaralni, sőt moziba se. Elhagytuk Éva kedvenc hetilapját és mindenből – amit eszünk-iszunk, amivel tisztálkodunk, takarítunk, amit magunkra öltünk – a legolcsóbbat vesszük. Ki kell fizetni a magas lakótelepi rezsit, törleszteni a lakáshitelünk maradékát, az autónk után a svájci frank alapú, most jóval húzósabb részletet, és ugye nem mondhatunk minden kérésre nemet a két srácunknak. Fogalmam sincs, mi lesz jövőre, ha elsőbe megy a nagyobbik. Kellene valami pénzmag, de félretenni ennyi kiadás mellett már nem tudunk…
A spórolás tendenciáit elemző GfK-tanulmány szerint csökkent a bankválságok nyomán a lakosság pénzintézetekbe vetett bizalma; a tavalyi első félévi 46 százalék után novemberben már 60 százalék vélte úgy: elveszítheti a megtakarításait egy bankcsőd miatt. Ez idő alatt 23-ról 19,2 százalékra csökkent hazánkban a megtakarításokkal rendelkező magánszemélyek aránya, s kissé változott a takarékoskodási módszer is: két százalékkal többen tartották készpénzben „a cihában”, amit spóroltak, egy százalékkal kevesebben forintbetétben s két százalékkal kevesebben értékpapírban vagy devizabetétben. Viszont tíz százalékkal többen (68 százalék) mondták, hogy a váratlan kiadások fedezése a spórolásuk célja. Enyhén nőtt (1-4 százalék között) a gyermekek jövőjére, a nyugdíjas évekre és a lakásfelújításra tartalékolók aránya, míg a lakásvásárlási célt 6, az utazásit-üdülésit 8, az autóvásárlásit 4 százalékkal kevesebben említették.
A Szonda Ipsos friss – a Vasárnapi Hírekhez a héten eljuttatott – vizsgálata szerint a válaszadók 20 százaléka többet költött a karácsonyra, mint tavaly, 47 százalék kevesebbet, 33 százalék ugyanannyit, s a megkérdezettek kétharmadának volt fedezete az ajándékok vásárlásra.
Hogyan alakultak a krízis kezdete óta a megtakarítások, mi a trend? – tudakoltuk az OTP-nél, ahol arról tájékoztattak, hogy a háztartások betétállományának alakulása kiegyensúlyozott, ez jellemzi a megtakarításokat, futamidő és devizanemek szerint egyaránt. Illés Zoltán, a pénzintézet Lakossági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: átfogó megtakarításösztönző programjuk eredményeként az OTP Bank stabilan őrzi mintegy 31 százalékos részesedését a hazai lakossági betétpia-
con. Ez a versenyképes árazás mellett a széles termékpalettának is köszönhető; a befektetők többféle devizanemben, sokféle időtávra, kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően helyezhetik el megtakarításaikat. A legnagyobb hazai hitelintézet őszi megtakarításösztönző programja keretében, egy hónap alatt – októberben – 214 milliárd forintot, téli hasonló programja keretében pedig november elejétől január 23-ig 608 milliárd forintot helyeztek el a befektetők akciós lakossági betétekben. A bank a lakossági számlakonstrukciókhoz kapcsoltan januárban többféle lejáratra kínált kedvező hozamú forint- és devizabetét-lekötési lehetőségeket. A megtakarítók februárban is több új akció közül választhatnak, s emellett továbbra is kínálnak olyan termékeket, amelyek megvásárlói tőkegaranciával részesülhetnek a részvénypiacok emelkedéséből.
Bár már a múlt év utolsó hónapjai-tól érzékelik a vásárlói magatartás megváltozását, az üzletlánc forgalma nemhogy csökkent volna, de még nőtt is – tudatta lapunkkal Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. szóvivője. – Egyrészt azt látjuk, hogy a vásárlók mind jobban odafigyelnek a kiadásaikra, jellemzően az olcsóbb termékek felé fordulnak, s egy alkalommal kevesebb fajta árut és abból kisebb mennyiséget tesznek a kosárba. Másrészt az átlagkosár csökkenését ellensúlyozta, hogy nőtt a vásárlók száma, így a változások mérlege a mi számunkra pozitív: úgy tűnik, sikerült jól kezelnünk a válság első problémáit.
Mivel – örömünkre – az emberek többször keresik fel az áruházainkat, valamelyest nőtt az áruforgalmunk, mennyiségileg és összértékét tekintve is. Igaz, a nagyobb értékű, drágább holmikból, főleg a műszaki cikkekből, háztartási gépekből kevesebb fogy, s az is, hogy kevesebben vannak, akik havonta most is csak egyszer vásárolnak be, de akkor hegynyi magasan megrakják a kocsit; ám most, hogy sokan többször is jönnek – végül is többet vesznek és többet költenek. Pedig az áraink nem nőttek; a zöldség, a gyümölcs olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, húsvásár is volt idén és akciósan rengeteg olcsó praktikus háztartási holmit – vegyi árut, barkácseszközöket, papír-írószert, edényt – kínálunk. Még tart az ilyenkor szokásos textilvásárunk, amit a jelek szerint ki is használnak a hozzánk betérők. De tény: elsősorban az akciós termékeket keresik és még élelmiszerből is az olcsóbb fogy igazán, a többi nem annyira.
– Sokféle oka – gazdasági, lelki és kulturális is – van annak, hogy nem tapasztaljuk tömegesen a spórolás erősödését – vélekedik Forgács Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. – A takarékoskodás gazdasági feltétele, hogy legyenek az embernek pénztartalékai, legyen olyan fogyasztási szintje, amit még lehet csökkenteni. Az éhező afrikaiakat például nem illik megkérdezni, hogy miért nem szoktak spórolni, ahogy a hazai hajléktalanokat sem. Lelki feltétel a jövőkép, a remény és a szándék. Akinek nincs jövőképe, sem reménye, sem elérendő célja, annak nincs miért spórolnia. Olyan ez a helyzet a számára, mint amikor a kivégzésre váró rab a siralomházban eszik még utoljára egy jó nagyot – csak a mának él, azután lesz, ami lesz… És persze társadalmi minták is szükségesek, melyek azt jelzik, hogy a célok spórolás által elérhetők. Ám kérdés, hogy ma és itt mit is ér el azzal az ember, ha félretesz havi néhány ezer forintot. Tehetős polgártársaink nem a takarékoskodás révén gazdagodtak meg…
Sokan megtanulták a leckét: a pénzügyi válságok hajlamosak elértékteleníteni a pénzt; addig kell elkölteni, amíg vehető érte még valami. Ennek eredménye a költekezés: a társadalom spórolás helyett most spájzol, készleteket halmoz fel. Ezt a magatartást erősíti a kereskedelem is, akciókkal, nagy árengedményekkel igyekszik megszabadulni a raktári árukészletektől. A spórolás a háztartások esetében először az áruk minőségét érinti – olcsóbb, akciós, értékcsökkent, silány minőségű árukat vesznek –, csak utána csap át mennyiségi szintre, amikor már valóban kevesebbet vásárolnak, lemondanak bizonyos cikkekről.
Abban, hogy, bár mindenki hallott a válságról, mégsem mindenki kezdett el felkészülni rá, szerepet játszik az is: a média riogatásainak egyike épp a pénzügyi válság. Ám ezen kívül számos más veszéllyel is ijesztgetnek, amelyeket egyelőre ugyanúgy nem érzünk a saját bőrünkön, mint a krízist; példa rá a globális felmelegedés vagy a madárinfluenza. Sokan úgy viszonyulnak az efféle gondokhoz: „Nem az én dolgom, nem nekem kell stratégiát változtatnom, majd a szakértők, a kormány, az EU megoldják a problémát”. Csodát azonban se a szakértő, se az állam, se az EU nem tehet; helyettünk nem takarékoskodhat. S tisztázzuk: a fogyasztói társadalom motorja a fogyasztás. „Ha többet veszel olcsóbb; így jobban jársz, és értékesebb tagja vagy a társadalomnak”. Ez összeegyeztethetetlen a spórolással. Megtanultuk azt a leckét is, hogy a fogyasztás, a vásárlás és a birtoklás gyógyír a bajokra. „Feszült vagy, mert nem vagy elég szép és sikeres? Akkor vegyél valamit, ami által boldogabb leszel!” Ezt a megoldási módot kellene most az ellenkezőjére változtatni, de nem megy egyik pillanatról a másikra. Már csak azért sem, mert amíg a nagy hiteltörlesztést nyögőket leszámítva ugyanúgy költünk, mint korábban, addig úgy érezhetjük, hogy bennünket nem érint a válság. Pedig sajnos érint. És ha majd azt is érezzük, sokan bánni fogjuk, hogy nem takarékoskodtunk.
(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!