Washington prioritásnak tekinti a közel-keleti békefolyamatot George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja szerint, aki szombaton Ammánban a jordániai vezetőkkel tárgyalt. Barack Obama elnök új különmegbízottja a héten Egyiptomban, Izraelben és Ciszjordániában folytatott tárgyalásokat, de a Gázai övezetbe nem látogatott el.
Jordániai álláspont szerint most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok érdemben elkötelezze magát a két állam egymás mellett élésén alapuló békés rendezés folyamata mellett – vélekedett a tárgyalások után Taher al-Maszri volt kormányfő, a jordániai szenátus tagja. Azt mondta újságíróknak: biztató jel Barack Obama amerikai elnöknek az a döntése, hogy kevéssel hivatalba lépése után elküldte a Közel-Keletre különmegbízottját. Sok arab annak ígéretét látja benne, hogy az Egyesült Államok ismét tárgyilagos közvetítővé válthat a térségben. Az araboknak segíteniük kell Mitchell küldetését – tette hozzá.
Be kell vonni a Hamászt valamilyen módon a közel-keleti békefolyamatba, mert a Gázai övezet elszigetelésének politikája nem járható út a rendezésben – jelentette ki Tony Blair, a közel-keleti rendezést elősegíteni hivatott „kvartett” (az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország) külön megbízottja. A volt brit kormányfő a londoni The Times szombati mellékletében, a Saturday Magazine-ban megjelent interjúban közvetve bírálta a leköszönt Bush-kormányzat és Izrael stratégiáját, amely a béke- és újjáépítési erőfeszítéseket Ciszjordániára koncentrálja. „Ez a csak a fele annak, amire szükségünk van” – mondta Blair. Utalt arra, hogy hasonlóan kellene megközelíteni a Hamásszal való párbeszédet, mint ahogyan azt annak idején a brit kormány Észak-Írországban tette. „Az az alapvető felfogásom, hogy egy ilyen helyzetben mindenkivel szót kell érteni” – tette hozzá.
Tony Blair szerint az elmúlt hónapban Izrael és a Gázát ellenőrzése alatt tartó radikális iszlamista szervezet között felizzott konfliktus mögött éppen ez a kirekesztő politika állt. A volt miniszterelnök, aki azután nyilatkozott, hogy találkozott George Mitchellel, felhívta a figyelmet arra, hogy a Gázai övezetet már csak azért sem lehet semmibe venni, mert 1,25 millió palesztin él ott, akik egy palesztin államot akarnak. Meggyőződését hangoztatta, hogy az Obama-adminisztrációnak eltökélt szándéka új erőfeszítéseket tenni a béke érdekében és hogy Washington megvárja a februári izraeli választásokat, az új kormány megalakulását, hogy éles kritikával illesse a Gázai övezet elleni izraeli blokádot.
A volt brit miniszterelnök mindazonáltal kiállt a „kvartett” álláspontja mellett, mely szerint nem folytatnak a Hamásszal sem hivatalos, sem nem hivatalos tárgyalásokat mindaddig, amíg a szervezet nem mond le az erőszakról és nem ismeri el Izrael államot, de nem volt hajlandó megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint – nem hivatalosan – párbeszédet kezdett az iszlamista palesztin szervezettel.
Súlyosabb erőszakcselekmények nélkül zajlottak le szombaton a tartományi választások Irakban. A hatóságok döntésére az eredetileg tervezettnél egy órával később – közép-európai idő szerint délután négykor – zárultak szavazóhelyiségek. Milliók adták le szavazatukat a befolyásos tartományi tanácsok tagjaira országszerte. Ezek a testületek döntenek arról, mire fordítsák az állami bevételek helyben felhasználható részét, és ezek nevezik ki például a helyi rendőrségi vezetőket is. Több mint 14 ezren indultak az összesen elnyerhető 440 helyi képviselői mandátumért. Az első eredmények csak keddre várhatók. Az iraki hatóságok hatalmas erőket mozgósítottak és szigorú biztonsági óvintézkedéseket foganatosítottak a választások biztonsága érdekében. Több tízezer katona és rendőr ügyelt a voksolás rendjére. Kisebb erőszakcselekmények azonban így is adódtak: Tikrítben robbantásokkal zavarták meg a szavazást, Bagdadban és Moszulban pedig lövöldözés tört ki.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!