Gázos ügy

Téves az állítás, hogy a szolgáltatott földgáz fűtőértéke a nyomás függvényében változik. A jelzett XIV. Dózsa György úti lakásban jelentkező gázfogyasztás növekedését nem okozhatta a levélíró által feltételezett nyomáscsökkenés miatti fűtőérték-csökkenés, mivel a gáz fűtőértéke nem függ annak nyomásától.
A nemzetközi szabványügyi szervezet által hatályba léptetett és magyar szabványként is kiadott MSZ ISO 6976:1997 szabvány a fűtőérték fogalmát a következők szerint határozza meg:
„Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való tökéletes elégése során felszabadul.” Ennek megfelelően, a gáz fűtőértéke csak az elégetése során felszabaduló hőmennyiséggel van összefüggésben.
A fővárosban – így a levélben jelzett XIV. Dózsa György úton is – úgynevezett kisnyomású szolgáltatás van. A kisnyomású hálózatra vonatkozó előírásokat az MSZ 7048/1983 szabvány határozza meg. A hivatkozott szabvány szerint a szolgáltatónak 23-33 mbar közötti nyomásértéket kell biztosítani.
Az olvasói levélben leírtak alapján megvizsgáltuk a 2005. novemberi időszakban a gázelosztó hálózat nyomásának dokumentumait a közeli, a Műcsarnok (XIV. Dózsa György út 37.) mellett lévő nyomásszabályozó állomásunknál. A folyamatosan működő adatrögzítő értékei szerint a hálózat nyomása 31,1-33 mbar között változott. Ezen értékek megfelelnek a hivatkozott szabvány előírásainak, vagyis a tényadatok nem támasztják alá a nyomás csökkenésére vonatkozó levélírói megállapítást.
Az olvasói levélben leírt esetet elemezve, amely szerint „mosogatás közben leállt a melegvíz”, megalapozottan valószínűsíthető, hogy a lakásban üzemelő gázkészülék, az úgynevezett „oxiprotektor” nevű biztonsági szerelvénye nem az alacsony gáznyomás, hanem a helyiségben megnövekedett szén-dioxid, vagy szénmonoxid-koncentráció miatt helyezte üzemen kívül a készüléket. Erre vonatkozó tájékoztatás megtalálható a készüléket gyártó KF-GÁZ Kft. internetes honlapján (www.kf-gaz.hu) a gázbojler család általános ismertetésében.
Az égéstermék túlzott mértékű koncentrációját előidéző okok között felsorolható a nem megfelelő légellátás, a kéménybe kötött készülék esetén a megfelelő huzat hiánya miatti égéstermék visszaáramlás és a készülék égőjének szennyezettsége is.
Ez utóbbi állapotra utal a levélíró azon megjegyzése, amely szerint a gáz nem kék, hanem sárga lánggal égett. A láng kék színének megváltozását a nem megfelelően karbantartott készülék miatt az égők szennyezett állapota okozza.
Csallóközi Zoltán igazgató,
Fővárosi Gázművek Zrt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!