Kádár élt& II. kötet Testközelből

Minden esetben a személyes elfogultság volt a fő ok” – fogalmaz Berecz János történész, az MSZMP KB egykori titkára, a volt Politikai Bizottság tagja, a Népszabadság egykori főszerkesztője Kádár János egykori „egypárti” főtitkár életéről szóló könyv 2. részében, amelyben a „kádári konszolidáció”, a „gulyáskommunizmus” kezdetétől egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig tartó hosszú időszakról ír. Berecz, aki 2003-ban a Vállalom című kötetben saját egykori helyét határozta meg igen érdekesen és őszintén a ’70-es-’80-as évek történelmében, amit „önigazolásnak” nevezett.
A sikerkönyvet újabb és újabb politikai-társadalmi bestsellere követte: a Visszanézve, Az én rendszerváltásom. Majd tavaly Könyvnapra a Kádár élt… Aki nincs ellenünk… alcímű  I. kötet, s nemrégiben a két évtized év látótávolságból összegyűjtött anyagot osztja meg az olvasóival arról a tizenhét évről, amikor „Testközelből” – tehát közvetlen munkatársa volt Kádár Jánosnak. Berecz amúgy a VH-nak elmondta: Kádár egész életútját adja át – azét az emberét, akik egyesek „csak tömeggyilkosnak tartanak, mások az égig magasztalnak a „legvidámabb barakk” okán – a csendes többség pedig valóban „nem volt ellene ilyen-olyan okokból – így a pártfőtitkár szerint vele, velük volt. Berecz további emlékirataira amúgy máris fáj a politikatörténeti Intézet foga, ám amúgy átadja azt, még megírja saját történetét a rendszerváltás után, amikor – vállalkozóként – bizony csődöt mondott. A valószínűleg szintén toplistás kötetnek Az én „kápitalizmusom” címet szánja, s ír benne egykori üzleti próbálkozásairól, dalos barátairól, akikkel gyakorta összejön nyáron, miközben ő főz a bográcsban, s ír a hatodik X-én is máig szép színésznő-feleségéről, Sáfár Anikóról, akivel éppen húsz esztendeje vannak együtt, valóban jóban-rosszban. G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!