Sok bosszúságot okoznak az élelmiszerek csomagolásán található feliratok apró betűi. Miért is van rá szükség? Mit tudhatunk meg általuk, és mi az, aminek feltétlenül szerepelnie kell a terméken? A tájékoztatást ismét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság munkatársaitól kapjuk.

Az élelmiszerek többségét előre csomagoltan hozzák forgalomba. Az Európai Unióban, így hazánkban is, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása érdekében jogszabályok vannak érvényben, amelyek a csomagoláson kötelezően és ajánlottan feltüntetendő adatokat meghatározzák. Jelölésnek minősül az élelmiszerre vonatkozó szó, jel, márkanév, ábra stb., függetlenül attól, hogy a csomagoláson, címkén vagy egyéb tartozékon tüntetik fel. Követelmény, hogy a szöveg és a reklám nem vezetheti félre a vevőt, nem állíthat olyat a termékről, amivel az nem rendelkezik. Nem sugallhat olyan különleges tulajdonságot, mellyel más hasonló termékek is rendelkezhetnek. Pl. nem állíthatja a jelölés, hogy egy ásványvíz különösen egészséges, mert nem tartalmaz koleszterint, hiszen egyik víz sem tartalmaz koleszterint. Az élelmiszerek egy speciális csoportja a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrendkiegészítők, melyek manapság keresettek. Ezek feliratozása nem állíthat betegségmegelőző vagy gyógyító hatást.
Az adatok, amelyeknek minden esetben szerepelniük kell az élelmiszeren:
1. Az áru megnevezése. A megnevezés nem helyettesíthető védjeggyel, márkanévvel vagy fantázianévvel. A magyar termékek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint készülnek, amely többek között az összetevők minőségét és mennyiségét is meghatározzák. Ezek az előírások azonban csak a magyar termékekre nézve kötelezőek, így előfordul, hogy azonos név alatt (pl. virsli, kolbász stb.) nem a megszokott minőségű (pl. húsmennyiséget tartalmazó) magyaros ízű árut kapjuk. Ezért érdemes a további jelzéseket, feliratokat is áttanulmányozni vásárlás előtt.
2. Az összetevők felsorolása segítség diéták betartásához, egyes élelmiszer-allergiák esetében.
3. Fontos ismerni a termék összetevőinek mennyiségét. Vannak olyan összetevők, amelyek több anyagból állnak (pl. salátában a majonéz). Ilyen esetben ennek az összetevőit is fel kell tüntetni – ezt általában zárójelbe teszik.
Összetevők az adalékanyagok is, amelyeket hosszú ideig a nemzetközi jelzésükkel (E-számok) tüntettek fel. Az ellenük indított – sok esetben megalapozatlan – támadás miatt a gyártók visszatértek a régi jelölésre, és az adalékanyagoknak a hosszú, kémiai megnevezését tüntetik fel. Ez tehát nem jelenti azt, hogy a termékben nincs „E-számmal”, azaz engedéllyel rendelkező adalékanyag- összetevő.
4. Fel kell tüntetni az élelmiszer nettó tömegét (súlyát).
5. Lényeges információ a termék fogyaszthatósági, illetve minőség- megőrzési ideje. Ez az időtartam igen változó lehet, és a gyártó állapítja meg. Gyorsan romló termékek (tej, tejtermékek, húskészítmények) esetében rövid, pár napos, míg konzerveknél akár 3-5 év is lehet. Rutinos fogyasztó megközelítően tudja, hogy egy-egy élelmiszercsoport esetében milyen határidő a jellemző. Igyekezzünk úgy vásárolni, hogy minél hosszabb időt „töltsön” az élelmiszer a lejárat időpontjáig nálunk, természetesen a korábban már megtárgyalt megfelelő tárolási körülmények között.
Az élelmiszer előállítója a lejárati időig vállal garanciát arra, hogy a termékét fogyasztva nem érheti a fogyasztót  káros hatás. A lejárat után a terméket tilos eladni. És itt meg kell állnunk! Helytelen gyakorlat, hogy a lejárt termékeket akciós termékként értékesítik. Igaz ugyan, hogy a gyártó bizonyos biztonsági idő ráhagyásával adja meg a lejárati időt, és az élelmiszer többnyire gond nélkül fogyasztható még, de ilyen terméket már ne vegyünk meg! Akciós termékként csak a lejárathoz közeli, legfeljebb aznapi lejáratú árut vásároljunk meg, és a lejárati időn belül fogyasszuk el!
Még egy fontos tudnivaló! Hiába vagyunk a lejárati időn belül, ha nem a gyártó utasításának megfelelő módon tárolták vagy tároljuk az élelmiszert, a termék minősége romolhat.
6. Fel kell tüntetni a minőség megőrzésének feltételeként a szükséges tárolási és felhasználási körülményeket. Ennek megszegése következtében előforduló minőségromlás miatt a gyártó jogosan hárítja vissza a felelősséget a kereskedőre vagy a felhasználóra.
7. Rá kell írni a termékre a gyártó vagy a forgalmazó nevét vagy a cég nevét és címét.
8. A szövegben szerepelnie kell, hogy honnan származik az élelmiszer.
9. Ha a felhasználási mód nem egyértelmű, vagy annak ismerete a fogyasztótól nem várható el, nem maradhat le a felhasználási útmutató sem.
10. Szerepelnie kell a jelölésben az alkoholtartalomnak is, ha 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmaz az ital.
Hazánk területén a forgalomba hozott élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően kell a jelöléseket feltüntetni.
A jelölések egyrészről tehát a fogyasztók tájékozódását segítik elő, másrészről azonban fontos a hatósági ellenőrök részére is. Segítenek a termék azonosításában, probléma esetén a termék visszahívásában, illetve annak kiderítésében, melyik előállító helyen készült az áru. Az azonosítást szolgálja a tételazonosító jelölés is.
Még két jó tanács. Remélhetőleg a betűk méretének szabályozása is megtörténik, addig is vigyünk magunkkal a vásárláshoz nagyítót. Olyan élelmiszert, aminek a jelölése nem olvasható vagy számunkra nem egyértelmű, ne vásároljunk!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!