Új hangot ígért az amerikai külpolitikában és a tervezett európai rakétatelepítés felülvizsgálatának lehetőségét helyezte kilátásba szombaton az Egyesült Államok alelnöke. A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében Joe Biden az új hangot nem egyfajta luxusnak, hanem az új kihívások kapcsán szükségszerűségnek, egyben kötelességnek nevezte. A hagyományos nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Magyarországot Szekeres Imre honvédelmi miniszter képviseli.
A Moszkvában hevesen bírált és európai partnerek által is kifogásolt tervekkel kapcsolatban Joe Biden ugyanis kijelentette: bár Washington folytatni kívánja a rendszer kifejlesztését, de csak akkor, ha ez technikailag keresztülvihető, megvalósítható és költséghatékony. „Mindezt NATO-szövetségeseinkkel és Oroszországgal egyeztetve kívánjuk megtenni” – jelentette ki az alelnök.
Berlini MTI-jelentés szerint Biden beszédétől Európa az új amerikai kormányzat külpolitikai bemutatkozását várta, s az alelnök teljes mértékben eleget tett a várakozásoknak. Az első értékelések szerint szokatlan nyíltsággal, ugyanakkor önbizalommal és határozottsággal vázolta Obama elnök kül- és biztonságpolitikai elképzeléseit, egyaránt érintve a meghatározó elveket és a konkrét területeket is. Ami az előbbieket illeti, az alelnök nem hagyott kétséget afelől: az új amerikai kormányzat biztonságpolitikájának megvalósítása, illetve a különböző válságok kezelése közben sem mondhat le a legalapvetőbb értékek, köztük az emberi jogok érvényesüléséről. Ez utóbbival indokolta a guantánamói börtöntábor tervezett bezárásáról született döntést, s az Egyesült Államok szövetségeseit foglyok befogadására szólította fel.
Iránnal kapcsolatban megerősítette, hogy Washington kész a tárgyalásokra, s hangoztatta: Teheránnak előnye származna abból, ha felhagyna az urándúsítással, illetve a terrorizmus támogatásával. Biden szerint amennyiben viszont az iráni vezetés továbbra is törekszik atomfegyver kifejlesztésére, akkor nem csupán a térség békéjét, de saját népének jólétét is fenyegeti. Ebben az esetben az amerikai kormány a konfliktus rendezése érdekében semmilyen eszközről, így a katonairól sem mondhat le, de mindenképp a diplomáciai megoldást részesíti előnyben – fogalmazott az alelnök, aki mindezt általánosságban is az amerikai válságkezelés meghatározó elemének nevezte.
Afganisztánnal kapcsolatban Biden kijelentette, hogy Washington az eddigi politika felülvizsgálatára törekszik. A katonai erő létszámát tekintve nem állt elő új, konkrét követeléssel, kijelentette ugyanakkor, hogy az átértékeléshez Washington igényli a szövetségesek tanácsait, illetve támogatását. A Közel-Kelettel kapcsolatban Biden utalt arra, hogy az Egyesült Államok – a nyugati szövetségesekhez hasonlóan – Izrael és egy önálló palesztin állam egymás mellett létezését támogatja, a palesztin nép megsegítésére törekszik, ez azonban – mint hozzáfűzte – nem jelentheti a Hamász támogatását.
Az amerikai alelnök a NATO-t a transzatlanti biztonság legfontosabb oszlopának nevezte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új kihívások fényében szükség van a szövetség megújítására és képességeinek javítására. Beszédében Joe Biden az Oroszországgal való együttműködés erősítése mellett állt ki, s úgy vélte, hogy ez több területen is lehetséges.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!