COPD, a négyes számú gyilkos

A kór óriási népegészségügyi probléma, Európában például hazánkban halnak meg a legtöbben miatta. Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről, sőt a létezéséről nem tud a lakosság, igaz, a COPD igazi okát és kialakulásának pontos mechanizmusát az esetek többségében még a szakorvosok, a kutatók sem ismerik.
A probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott és kezelésben részesülők száma csupán hatvanezer körüli.
A betegség lényege, hogy a dohányfüst káros összetevői az évek folyamán a tüdő krónikus gyulladását okozzák, ennek következtében krónikus köhögés, fokozott váladékképződés, majd egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj, „levegőtlenség” alakul ki, ami a COPD előrehaladott stádiumában a betegek mozgását, fizikai terhelhetőségét korlátozza. Mindez annyira leromlik, hogy végül a tüdő képtelen a szervezet oxigénellátását biztosítani. A kórnak ebben a rendkívül súlyos stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia szükséges. Az előrehaladott állapotú COPD-betegeknél a tünetek mérséklése, az életminőség javítása, a légzésfunkció romlásának késleltetése, lassítása, a szövődmények megelőzése, illetve hatékony kezeléssel a beteg életének meghosszabbítása a terápiás tevékenység célja.
Az első tünet rendszerint a reggeli, ébredés utáni órákban jelentkező krónikus köhögés és fokozott váladékképződés. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó jelekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Az eleinte kizárólag fizikai terhelésre fellépő légszomj az évek során – a tüdő működésének folyamatos romlásával arányosan – fokozatosan rosszabbodik. A COPD lassú előrehaladását akut fellángolások szakíthatják meg, amelyek az egyébként is rosszul levő betegek általános állapotát tovább ronthatják. Ezeket az állapotrosszabbodásokat baktérium-, vírusfertőzések és egyéb okok is kiválthatják.
A COPD-ban szenvedők csaknem 90 százaléka dohányos. Legalább a dohányosok ötödénél előbb-utóbb fellép a betegség. Az évente a világon hárommillió halálesethez vezető COPD nemcsak a leggyakoribb, de talán a legköny-nyebben megelőzhető halálok, hiszen a dohányzás elkerülésével, illetve időben történő abbahagyásával a megbetegedések és az emiatti halálozás túlnyomó többsége megelőzhető.
Tudni kell, hogy a korai stádiumban felismert COPD – ha vissza nem is fordítható – még megállítható. A betegség egy egyszerű légzésfunkció méréssel diagnosztizálható. Egyetlen fújásból a COPD kialakulása, illetve nem léte már megállapítható. Ha valaki netán a fentebb leírt tüneteket észleli magán, akkor mindenképpen érdemes a tüdőgondozóban COPD-szűrővizsgálatra jelentkeznie. Jelenleg a tüdőgondozó intézetek több mint felében működik dohányzásleszoktatási program.
A tüdőgyógyász szakmának a háziorvosokkal karöltve kitüntetett célja a COPD korai felismerése. Ennek egyszerű és alacsony költséggel járó módszere a rizikócsoportok, mindenekelőtt a 40 év feletti dohányosok megismerése és légzésfunkciós értékeik – a vérnyomás-értékek, a koleszterinszint vagy vércukorértékek figyelemmel kíséréséhez hasonlóan – rendszeres követése.
Szerencsére hazánkban már kaphatók – bár hatóságilag egyik sem támogatott – a dohányzásról való leszokást segítő készítmények. A betegség súlyosságától függ a gyógyszeres terápia, ami hörgőtágító hatású patikaszerek, továbbá gyulladáscsökkentők rendszeres belélegzéséből áll. A legkorszerűbb készítmények is 90 százalékos társadalombiztosítási támogatással kaphatók. Ugyanakkor tudni való, hogy ezek, bár a légszomjat tényleg enyhítik, a fizikai terhelhetőséget növelik, a betegség természetes lefolyását, vagyis a tüdő működésének folyamatos romlását nem állítják meg. Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!