Helyi ingatlanügyek: fideszes érintettség

Az ellenzéki kampány alapmondandója az ellenfél – pardon, az ellenség – totális kriminalizálása, leggyakrabban említett e heti szavai Zuschlag és Hunvald. Azt sugallva, hogy a szemben álló oldal a bűnözők érdekszövetsége, utóbbiakra a hatalomátadás után a számonkérés vár. A számonkérés történelmi képzettársításhoz vezet nemzeti közelmúltunkból, lásd Számonkérő Szék...
Ehhez a patyolattisztákat a sötét bűnösökkel szembe állító retorikához képest:  gyanúsítottként hallgatták ki csütörtökön a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányságon Fenyves Pétert, Mór város fideszes polgármesterét, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. Ez összefügg azzal, hogy egy bizonyos földterület árúba bocsátásakor – talán pártkötődés okán – nem a kétmilliós ajánlattevőt részesítette az önkormányzat előnyben, hanem azt, aki ennek harmadát ajánlotta. A nyomozás eddigi adatai szerint az erre vonatkozó jogtalan előnyt biztosító határozati javaslatot maga a fideszes polgármester terjesztette a képviselő-testület elé.

(Az üggyel kapcsolatban már korábban napvilágra került egy jegyzőkönyv, amelyben a cselekményben ugyancsak érintett  jegyző magyarázza a polgármesternek, hogy ezt nem lehet megúszni, „csak azt tudom mondani, hogy bent vagyunk a lekvárban, mert ha ez bíróság elé kerül, akkor ráb…unk te is, meg én is erre most. Természetesen meg a T., meg a Gy., meg a L., mert ő ellenjegyezte a szerződést…” )  
Egy másik ugyancsak 2007 óta húzódó ingatlanügyben (isten és az igazságszolgáltatás malmai általában lassan őrölnek) Borsod megyében vádat emeltek hivatali vesztegetés miatt Gergely Zsolt, a megyei közgyűlés vagyongazdálkodásért felelős fideszes alelnöke, valamint  Madzin Tibor ongai fideszes hivatalos támogatással megválasztott polgármester ellen, továbbá három ingatlanközvetítő ellen is. A dokumentumok szerint a polgármester pénzt fogadott el egy külterületi ingatlan átminősítéséért, a közgyűlési alelnök anyagi előnyt (olcsó telek ) kért a miskolci úgynevezett ITC székház eladásában való segítségnyújtásért. Gergely egyébként, miután a megye arról döntött, hogy a székházat mégsem adja el, a telek megvásárlására kötött szerződést felbontotta, így végül anyagi előnyhöz nem jutott, ez azonban természetesen nem tette meg nem történtté a vesztegetést.
A Fidesz kellemetlen hete nem ért véget a két említett csütörtöki üggyel. A hét végén felröppent még egy név, Meggyes Tamásé, Esztergom polgármesteréé, aki a Fidesz országgyűlési képviselője és akinek javaslatára Orbán Viktor a város díszpolgára lett. A Meggyes ügyében tett feljelentés azon alapul, hogy egy – nem névtelen! – bejelentés szerint a város első embere „megszerzett” híváslistát lobogtatott meg egy munkatársnője előtt, kérdőre vonva őt, hogy miért tart kapcsolatot egy vele szemben álló városi önkormányzati képviselővel, bizonyos H. M.-el. Az UD Zrt. ügyében folytatott törvényes adatgyűjtés már korábban tartalmazta azt, hogy e nyomozó  cég egyik vezetője (a fideszes csúcspolitikusok bizalmasa) arra kérte rendőri kapcsolatát, szerezze meg H. M. mobiltelefon-beszélgetéseinek adatait. A Népszabadság szombati számában beszámolt róla: a lap munkatársa azt a választ kapta ügyészségi illetékesektől, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek Meggyes kihallgatásához.
És van  új fejlemény még egy ügyben, amelyben a rendőrség szerint lépni lehetne előre, ám az ügyészség másképp látja. A Teve utcai rendőr székházra 2007 februárjában  leadott géppisztolysorozatról van szó, amely az épület kilencedik és tizenharmadik emelete  között csapódott be és nagy kárt okozott. Azt, hogy az esetet mindmáig nem derítették fel, két éve használják fel napi politikai érdekből kiindulva hangulatkeltésre a rendvédelmi szervekkel és a kormánnyal  szemben. (Az alaphangot még az ügy másnapján Kövér László adta meg, válaszolva arra a kérdésre, közreműködhettek-e a nemzetbiztonságiak, illetve a titkosszolgálat valamilyen módon a történtekben. „Ezelőtt néhány évvel még elképzelhetetlennek tartottam volna, ma már azonban sajnálatos módon teljesen elképzelhetőnek tartom…” – mondta erre a többi közt a volt titkosszolgálati miniszter és szeme sem rebbent. „Népi humorból fakadó megjegyzésként” még hozzátette, Szilvásy Györgynek arra az éjszakára szóló alibijét kellene ellenőrizni. Tipikus „Reichstag-poénját” az összeesküvés-elméletekbe beleszerelmesedett szélsőjobb azóta is mantraként ismétli.) Bencze József országos rendőrfőkapitány viszont a rendészeti bizottság e heti ülésén feltárta: a rendőrség már tudja, kik lőttek a rendőrpalotára, nyílttá is tenné a nyomozás eredményét, de ez azért nem lehetséges, mert az ügyészség nem ért vele egyet. „Az ügyészséggel hónapok óta birkózunk, hogy tegyük nyílttá ezt az ügyet, hiszen van két olyan védett tanú és olyan vádalkuval védett személy, akik egyértelműen határozzák meg azokat a személyeket, akik a bűncselekmény elkövetésével, felbujtással gyanúsíthatók.” Az ügyészségi szóvivő gyakorlatilag megerősítette a két szerv közötti nézeteltérés tényét, Tóth Károly MSZP-s rendészeti bizottsági tag pedig az ügyészség szemléletét elfogadhatatlannak minősítette.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!