A közgyógyellátás egészségpolitikai és szociálpolitikai funkciót egyaránt betölt, változó tartalommal 1942-től része a magyar szociá-lis ellátórendszernek – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), befejezve a rendszer működésének ellenőrzését. Összességében megállapította: az új, 2006-ban hatályba lépett törvény nyomán az ügyintézés folyamata túlbürokratizált, a résztvevők – az igénylő, a háziorvos, az önkormányzat és a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) – számára átláthatatlan döntési pontokat tartalmaz. Kiszámíthatatlan és tervezhetetlen mind a jogosultság megszerzése, mind a támogatás mértéke az ÁSZ szerint.

A közgyógyellátás folyamatát, igénybevételéhez az igazolvány kiváltási rendjét a szociális törvény 2006-ban újraszabályozta, a cél a fokozott ellenőrizhetőség, a személyre szabott, rászorultság alapú ellátás érvényesítése volt. Hiszen korábban nem egyszer, nem kétszer keringtek történetek arról, miként kerültek „magánpiacra”, külföldre a rászorulóknak ingyenesen vagy fillérekért járó patikaszerek, gyógyászati segédeszközök. A megyei egészségbiztosítási pénztárak központi szereplőkké váltak, felváltva a korábbi rendszerben szereplő gyógyszertárakat. A megyei pénztárak „árazzák be” az ellátásokat, a helyi jegyző ennek alapján határozatban dönt a jogosultságról – ez lehet alanyi, méltányossági, normatív; s a támogatási keret összegéről. 2005–2008 között az ellátásban részesülők száma 539 ezer főről 337 ezerre csökkent; a legnagyobb mértékben a méltányossági ellátásban részesülők száma esett, mintegy 60%-kal. A gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő szolgáltatások terén is megszűnt az ingyenesség, a fogyasztói ár és a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár „közgyógyár” közti különbséget a betegnek kell térítenie. A betegek térítési díjként 2007-ben összesen 140,8 millió Ft-ot fizettek ki. A változtatások hatására közel a felére csökkent a központi költségvetési támogatás három év alatt: a 2005. évi 11,4 milliárdról 2008-ra 6,6 milliárdra.
A közgyógyellátás működtetésének az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP), MEP-eket, háziorvosokat terhelő költsége magas: 2007-ben központi költségvetési támogatása 19,9 milliárd forint volt, ezen összeg elosztásának költsége a támogatás 12%-a! A közgyógyellátás összességében az átalakítás után „célzottabbá” vált az egyénre szabott gyógyszerkeret bevezetésével, de eltérőek a hozzájutás feltételei, s a rászorultsági elv is eltérően érvényesül. Bővült a beszerezhető gyógyszerek köre, megvalósult az egyéni gyógyszerkeret nyilvántartása és a jogosultság ellenőrzése. Ugyanakkor nem valósul meg a terápiák betegség-
alapú biztosítói kontrollja. Az ÁSZ megállapította: az új közgyógyellátási rendszer bonyolultan, drágán, hosszú átfutási idővel, a szociális rászorultság nem egységes kritériumok alapján történő figyelembevételével, a felhasználás alacsony szintű ellenőrzése mellett átláthatatlanul működik. Az ellátásban részesülők gyógyszerkeretüket nem merítik ki teljes egészében, jelentős maradványok keletkeznek. A fentiek alapján javasolta a számvevőszék a kormánynak, tekintse át, miként lehet a tényleges rászorultsághoz igazítani az ellátás mértékét és egységesebbé tenni a jogosultság szempontrendszerét, kezdeményezze az adatvédelmi és a szociális törvényi szabályozás felülvizsgálatát az eljárás egyszerűsítése és a működési költségek csökkentése érdekében.G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!