Néhány évvel ezelőtt, nap mint nap városunk egy patinás intézményében költöttem el szerény reggelimet, egy szendvicset, teával.

A pultos kisasszonynak egyszer szendvicskészítés közben tüsszenthetnékje  támadt, és belehapcizott  két tenyerébe, ott a termést alaposan összedörzsölte, majd mindkét kezét a nadrágjába törölte, és mintha mi sem történt volna, folytatta a reggelim készítését. Mikor mondtam neki, hogy a szendvicset inkább kihagynám, jól összeszidott.
Más.
Jó ismerősöm – szembejőve – ugyanezt a fentebb leírt, és nem különösebben bonyolult mozdulatsort követte el. Mikor odaértem, kezet nyújtott, ám én parola helyett, csupán a csuklómat adtam. Azóta, évszaktól függetlenül, kicsit fagyos a viszonyunk.
Emlékszem, még boldogult úrfi koromban, orvosi rendelőkben, közintézmények folyosóin nagy plakátok hirdették: Köhög?, Tüsszent? Csak zsebkendőbe! Ma meg?
Az egyszer használatos, de már régen galacsinná gyúrt papírzsebkendős törlés után jöhet a kézfogó. Úgy vélem, az annak idején hatékony, ám méltatlanul elfeledett egészségügyi propaganda újbóli felélesztése több eredményt, nagyobb hasznot hozott volna, mint a kórtermekben elhelyezett széfek. Bár valaki(k)nek az is szép profittal járt. Figyelem! Mindkét tekintetben nyakunkon a járvány!
Balogh György, Kiskunfélegyháza

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!