Eretnek gondolatok

Ezt egyébként cigány honfitársaim jó részének is fölöttébb jó szívvel ajánlom. Azt például, amit Tarnabodon művelnek Bálint gazda vezetésével. Aki megtanította őket gazdálkodni. Sok Bálint gazda kellene. Ezt inspirálni, célzott pályázatokkal is (erre van pénz!) az agráregyetemet végzetteket, akik közül nincs mindnek állása Vezetésükkel megoldást találnánk igen fájó gondjainkra. Nemcsak világválságos időkben. Arról már nem is beszélve, hogy ez a pozitív folyamat – a romák esetében – kivenné a gárdák agyából sanda érveiket! De ez okos lépés lenne a munkanélküli „magyar nemzetiségiek” vonatkozásában is.
E földművelési akcióval egy időben ki lehetne építeni újból a valaha „Hangya” néven működött szervezetet, szövetkezetet. A Hangyát gróf Károlyi Sándor teremtette meg 1898-ban. A Széchenyi Istvánt, s gondolkodásmódját követő főúr célja az volt, hogy a „szegényebb néprétegek” felemelését szolgálja, termelési, beszerzői és értékesítési összefogás megteremtésével, a „Hangya” által. Bázisuk a gazdakörök. A „szövetkezeti agitációban” részt vettek a falusi tanítók és papok is. A falusi szervezkedés élén találhatunk haladó szellemű grófokat (pl. Károlyi Mihályt), hercegeket, sőt igen aktívan munkálkodó hercegnőket is, mint Oldenburg Nathalia, Brogyánban. Ő alakította az első vidéki szövetkezetet!
A tömegeket megsegítő, rendszert, biztonságot adó, kitűnően működő szervezetet 1947-49-ben verték széjjel Rákosiék, hogy szabad utat biztosítsanak a szovjet mintára szervezendő kolhozoknak, a szocialista elvek alapján működő termelőszövetkezeteknek.
A Hangya mozgalom mai kiszélesítése, e nemes „munkamozgalom”, ennek kultúrája egyidejűleg elősegítené az általános művelődést is, mint a polgári társadalom kialakulásának elemi követelményét. Ezzel egyidejűleg lehetne művelni a különböző, szellemi kulturális ágazatok (oktatás, művészetek stb.) „bevitelét” a leszakadt és a munka által felzárkózó, s ma még csak a mannát váró tömegek számára.
Négyessy Lajos, Debrecen

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!