Érdekcsoportok ejtettek foglyul önkormányzatokat

Budapest széttagolódott ingatlanvagyona totális rablógazdálkodáshoz vezetett, állítja, viszont Kispest polgármestere több előnyt lát a főváros jelenlegi szerkezeti elrendezésében. Gajda Péter szocialista várospolitikus tehát nem számolná fel a kerületi „kiskirályságokat”, ám elismeri, hogy csökkenteni kellene a képviselő-testületek létszámát – de ehhez hiányzik a konszenzus –, s elgondolkodtatónak tartja azt a lehetőséget is, hogy a kerületeket a valamikori fideszes „citykoncepció” átgyúrásával nagyobb egységekbe vonják össze.

Budapesten, Terézvárosban, a VI. kerületben gyanúsított meg először az ügyészség hűtlen kezeléssel önkormányzati képviselőket a Világörökség részét képező Andrássy úti ingatlanértékesítésekre adott „igen” voksaik miatt, a szomszédvárból, Erzsébetvárosból először az SZDSZ-es Gál György került előzetes letartóztatásba, most már – többek után – maga a szocialista polgármester, Hunvald György is előzetesben van. A debreceni ügyészség a minap emelt vádat Gergely Zsolt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés vagyongazdálkodásért felelős fideszes alelnöke, Madzin Tibor ongai polgármester és társaik ellen, mert az első jóval ár alatt akarta eladni a megyei önkormányzat tulajdonában álló International Trade Center irodaházat anyagi előnyért cserébe, a másik meg pénzt fogadott el külterületi ingatlanok átminősítésért. Fenyves Pétert, Mór fideszes polgármesterét is hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
– Nem, semmiféle elégtételt nem érzek most, hogy végre hivatalos mederbe jutottak el azok a zavaros ügyek, amelyekre a helyi lakosság és a városrész képét, kulturális és épített értékeit megőrizni akaró Óvás Egyesület már oly rég felhívta a figyelmet, s a VII. kerületi polgármester is előzetes letartóztatásban van… Nem tudok örülni, káröröm sincs bennem. Egyszerűen csak remélni merem, hogy a büntetőeljárás nyilvánossága végre határt szab a városrész, benne a régi pesti zsidó negyed – s ezzel Budapest értékei – rombolásának, így fogalmazott a VH-nak Perczel Anna építészmérnök, településtervező, az Óvás Egyesület alapítója – a Védtelen örökség című könyv szerzője. Perczel Anna itt, e környéken minden – még meglévő – kő történetét ismeri, a ’90-es évek közepétől szisztematikusan tárta fel a negyed építészeti és kultúrtörténeti értékeit, hazai és nemzetközi előadásai, segélykiáltásai nyomán vált közüggyé és örökségvédelmi üggyé Erzsébetváros fenyegetett épületeinek (bal)sorsa. A negyedből már hiányzik a Dohány utcai gyönyörűséges, a legszebb közép-európai szecesszió stílusát képviselő egykori Continental Szálló, s megannyi más épület, amely áldozatául esett az ingatlanspekulációnak. A kerületet foghíjjá „alakult” telkek, csődbe ment – vagy vitt – beruházók, átvert lakásbérlők és tulajdonosok, nevesincs offshore cégek, tovább pusztuló, valaha gyönyörű polgári épületek, otthonok sora jellemzi.
Az ingatlanspekuláció kevés, túl jámbor szó a budapesti sűrűn beépített, elsősorban belső kerületek – messze nem csupán a már felsoroltak – panamáira, amelyek igenis hallgatólagos támogatást élveztek a fővárosi önkormányzat és a mindenkori kormányzat részéről is – mondta el lapunknak Zolnay János településszociológus, urbanista, aki szerint a „történések” ugye immár büntetőjogi kategóriákkal is körülírhatók, ám a dolgok mögött sokkalta mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg. A főváros – s benne az immár 23 kerület – széttagolódott, potenciálisan horribilis értékű, de jórészt lakott ingatlanvagyona totális rablógazdálkodáshoz vezetett el, noha a kerületi ingatlankezelő cégek vagyonának megörökléséből, a rendszerváltozás utáni felgyorsított lakásprivatizációból, az ebből befolyó summából akarták eredetileg a felújításokat is elvégezni. Aztán ki akarták már szorítani az embereket – többségében idősebb, nyugdíjas, vagy az elszlömösödés okán szegényebb ott élőket „ingatlanfejlesztés” címén, úgymond hogy „javítsanak a lakosság összetételén”, pedig a  európai uniós városrehabilitációs pályázatok is tiltják a lakosság „kijjebb tolását”, „exportját” más területekre. Kivásárlással, fenyegetéssel, bontással teszik ezt. Aligha véletlen, hogy az ügyészség „maffiaügyként” kezeli a város sérülékeny szövetében szervezett ingatlanpanamákat, hiszen ha az ember végignézi a közreműködő cégek sorát, szembeötlő, hogy egy-egy projektre szinte pénz nélkül jöttek létre. Nem egy közülük a lakóknak is temérdek pénzzel, közös költséggel tartozik… Zolnay szerint a fővárosban a korrupció minősített esetével, az úgynevezett „state capture”-rel van dolgunk, mert lényegében a helyi önkormányzatokat foglyul ejtették nagy hatalmú és nagy pénzű – vagy azt csupán ígérő – érdekcsoportok. A kicsiny  alapterületű, egy-kétszintes, a XIX. század első felében épített – főként klasszicista stílusú – lerobbant, ám bent még a márványlépcsőt, szökőkutat őrző házak vannak végveszélyben, mert könnyű és olcsó őket kivásárolni, a beépítési magasság növelésével felettébb gazdaságos rájuk építeni. Úgy látja: Európában nincs még egy olyan „szétcincált” főváros, mint Budapest, a működésképtelen és irigy, egymásra mutogató és egymásnak „betevő” kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer pecsételte meg belső kerületek sorsát. A kutató abszurdnak tartja, hogy az Országgyűlés, a kormány vagy akár a szaktárcák működése átláthatóbb, mint egy helyhatóságé. A zárt ülés elrendelésének „megengedő” szabályozottsága az önkormányzatok „gazdálkodási szabadsága” s az, hogy 1994 óta nem összeférhetetlen a polgármesterség és a parlamenti képviselőség, utat nyit a helyi korrupciónak. Zolnay egyértelműen felelősnek tartja a kultusztárcát és annak szerveit is – így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt –, hogy képtelenek voltak erős kézzel határt szabni a befektetői mohóságnak és nyomulásnak.
– Régóta viták tárgya, és persze évről évre a forrásmegosztáskor elő is kerül, hogy milyen legyen a főváros és a kerületek viszonya – így Gajda Péter (MSZP), a főváros XIX. kerületének, Kispestnek a polgármestere, egyben a Fővárosi Közgyűlés képviselője. – A jelenlegi vegyes rendszer, amelyben van egy viszonylag gyenge fővárosunk és benne 23 viszonylag erős kerület, eddig működőképesnek bizonyult. De tény, hogy nem feszültségektől mentes ez a viszony; különösen ha a pénzek elosztásáról van szó.
Vegyük csak sorra, milyen más megoldások létezhetnének! Tegyük fel, hogy londoni mintára megszűnne a „lordmajorság”, azaz a „főváros” és csak a kerületek maradnának meg – a 23 „kiskirályság”. Ez azzal a veszéllyel járna, hogy szinte lehetetlenné válna egységes szemlélettel alakítani a budapesti várospolitikát, a közlekedést, az oktatást, az egészségügyi ellátást, a kultúrát vagy például a műemlékvédelmet. Ha viszont csak a főváros maradna meg, akkor egy szinte irányíthatatlanul nagy és a helyi energiákat nehezebben felszabadító, a helyismeretet jobban nélkülöző gigász jönne létre, amelynek a döntéseit gyakran külső kényszernek tekintenék a kerületek lakói.
Elképzelhetőnek tartom viszont, hogy a fővárosnál és a kerületeknél is csökkenjen, akár a mainak a felére a képviselő-testületek létszáma – ez még jót is tenne a hatékonyságnak –, s az adminisztráció. Bár így sok milliót, milliárdokat lehetne megtakarítani, ám nem hiszem, hogy ez ügyben Budapesten bármikor is konszenzus szülessék. Elgondolkodtató az a lehetőség is, hogy a kerületeket a valamikori fideszes citykoncepció átgyúrásával nagyobb egységekbe vonják össze. El is képzeltem, mi lenne, ha ez történne Dél-Pesten. Így lehetne spórolni a képviselő-testületeken, az összevont bürokrácián, a polgármesteri hivatalok létszámán – amivel kapcsolatban már vannak kétségeim. Ugyanis a külső kerületekben – Kispesten is, amely 1950-ig nem volt a főváros része, hanem önálló megyei jogú nagyváros volt, most is annyian élnek itt mint Veszprémben – nagyon erős a lokálpatrióta öntudat. Egy összevont önkormányzat az egyedi, helyi problémákat jóval nehezebben oldaná meg, mint a mai kerületek. Ami az önkormányzatok gazdálkodását illeti: a pénzük ma csak arra elég, ha arra elég, hogy a működésüket finanszírozzák, de fejlesztésre már nem futja. Választhatnak: vagy nem fejlesztenek, vagy igen, de akkor felélik a vagyonukat. (gündisch-vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!