Az elmúlt héten a Liverpoolban szereplő trióból Németh Krisztiánt szólaltattuk meg, aki éppen egy arcműtéten esett át, akkor azt kérdeztük tőle, hogy mi jut eszébe, ha azt a két nevet hallja, hogy Gulácsi Péter és Simon András. Krisztián a következőket mondta: Gulácsi a mágnes, Simon az erő.

Nos, semmi sem bizonyíthatja jobban Németh Krisztián kitételének igazát, legalábbis Gulácsi Péterrel kapcsolatban, hogy tudniillik mágnes van a kezében, mert a legutóbbi fordulóban a Hereford csapatában fantasztikusan védett, és egy 11-est is hárított. Azaz valósággal vonzza a bőrlabdát. Lehet, hogy most sokan meglepődnek a csapat nevén, de két héttel ezelőtt az történt, hogy a Liverpool kölcsönadta a 190 centire nyúlt, tehetséges magyar kapust a harmadosztályba, a Hereford csapatához, ahol Péter már két meccsen is védett, mind a két alkalommal fantasztikusan teljesített úgy, hogy új csapatának szurkolói már dalba is foglalták a nevét.

Milyen érzés az angol harmadosztályban szerepelni?
– Meglepően jó, de hogy őszinte legyek, amikor ez szóba került, bizony meglepődtem. Két és fél héttel ezelőtt behívatott magához Rafa Benitez, és minden előzetes megbeszélés nélkül közölte velem, hogy kölcsönadnak a harmadosztályba.
Hogyan fogadta ezt?
– Először megdöbbentem, de abból indultam ki, hogy a mester minden bizonnyal jót akar nekem, mert eddig is egyengette pályafutásomat, és el is magyarázta, hogy ebben az osztályban sokkal nagyobb a küzdelem, mint például a Liverpool második csapatában, amikor pályára lépek. Itt tapasztalatokat tudok szerezni, és ez valahol belépője lehet az előrelépésnek.
A magyar szurkolók bizonyára – legalábbis, akik nem ásták bele magukat az angol bajnoki ismeretekbe – keveset tudnak új csapatáról. Mondana róla valamit?
– Ahol vagyok, ez egy 50-60 ezer fős, tipikus angol kisváros  évszázados épületekkel, és Liverpooltól két-három órányira van autóval. Nagyon szeretik a focit, 6-8 ezer fő befogadású a kis stadion, ahol minden meccsen telt ház van, így volt ez a legutóbbi, Leeds United elleni találkozón is.
Ha már a Leeds Unitedet szóba hozta, ott a helyi lapok és a beszámolók szerint a mezőny legjobbjának bizonyult. Milyen volt belülről a meccs?
– Ellenfelünk sokkal előkelőbb helyen áll a bajnokságban, mint mi, sőt az egyik legnevesebb csapatok egyike, amely nemegyszer megfordult már a Premier Ligában is, és az a céljuk, hogy feljussanak a másodosztályba. Tehát papíron esélyesek voltak a mi pályánkon is. Így aztán nagy nyomás alatt volt a kapunk, amikor is az egyik védőnk elkaszálta 16-oson belül a csatárukat, ekkor 0-0-ra állt a meccs. 11-es.
Óriási bravúrral hárította a büntetőt. Érezte, hogy merre fogja rúgni a labdát az ítélet-végrehajtó?
– Mivel nem volt tapasztalatom ebben az osztályban szereplő játékosokról, így a csapat kapitánya azt súgta nekem, hogy az, aki rúgja, általában megvárja, hogy a kapus elmozduljon, és ekkor az ellenkező sarokba rúgja a labdát. Tehát próbáljak kivárni a végletekig. Megtettem, és így hála istennek sikerült hárítanom. Ez úgy feldobta a csapatot, hogy megszereztük a vezetést, sőt nem sokkal a befejezés előtt még egyszer bevettük a Leeds kapuját, és 2-0-ra nyertünk.
Eddig csak a Liverpool második csapatában játszott. Mi a különbség a harmadosztály és mondjuk a között, ahol eddig szerepelt?
– Anglia azért különös futballország, mert itt a szurkolók akkor sem hagyják csapatukat cserben, ha mondjuk a Premier Ligából kiesve egy osztállyal lejjebb kerülnek. Itt aztán igazán nagy a csata, amikor például idegenben bemutatkoztam a Hereford kapusaként Cheltenhamben, olyan szikrázó meccset vívtunk, hogy három játékosunk is megsérült, kőkemény csata volt, az egyik társunknak eltört az orra, a másiknak úgy megsérült a lába, hogy mankóval tudott csak a meccs után menni, de sikerült 3-2-re győznünk. Nos ez a találkozó mérhetetlenül fontos volt a mi számunkra, és az ellenfél számára is, mert mind a ketten a kiesőzónában tartózkodunk, mondhatnánk úgy is, hogy ez egy hatpontos találkozó volt.
Ezek szerint kíméletlen, durva csata folyik a harmadosztályban?
– Hallatlanul kemény, de nem alattomos. Itt mindenki odateszi magát, ahogy tudja, mert itt lehet kitűnni, itt lehet felhívni magára az embernek a figyelmét, hogy ha egy-egy nagycsapattól játékosmegfigyelők ülnek netán a lelátón. Nagyon érdekes a mi együttesünk is, rengeteg az olyan kölcsönjátékos, mint amilyen én vagyok, tehát a nagycsapatok itt dobják be azokat a fiatalokat, akiket edzeni akarnak a bajnoki csatákhoz.
Meddig szól a kölcsönadása?
– A bajnokság végéig, amely májusban fejeződik be, és ha minden jól sikerül, akkor még 17 meccs vár rám.
Tartja a kapcsolatot a Liverpoollal?
– Olyannyira, hogy az ottani kapusedzővel szinte naponta beszélek, sőt hetente egy vagy két alkalommal vissza kell utaznom Liverpoolba, hogy részt vegyek az ő irányítása mellett a tréningeken.
Említette, hogy még 17 meccs van hátra. Ahogy az ember elnézi, igencsak szoros a program, kedden és szombaton játszanak, és játszott előző szombaton is.
– Valóban, itt nagyon szoros a program, és emellett nagyon kemény edzéseket kell végezni. De úgy érzem, hogy egyelőre, mivel Liverpoolban már megszoktam, semmi gondot nem okoz ez a feszített tempó.
Az MTK játékosa volt, amikor Liverpoolba szerződtették. Egyáltalán mikor és hol ismerkedett meg a labdarúgással?
– Ötévesen lettem igazolt játékos a BVSC-ben, mert odaköltöztünk a Szőnyi úti pálya közelébe, és a foci volt, ami a legjobban tetszett, és a Vasutasoknál tettem meg az első lépéseket.
Rögtön kitűnt, hogy kapus lesz, és magassága már akkor erre predesztinálta?
– Már gyerekkoromban hosszúra nyúltam, és az ottani edzőm rám nézve azt mondta, te állsz be a kapuba, és 13 éves koromban kerültem az MTK-hoz, pontosabban a Sándor Károly Akadémiára, és innen kerültem ki Liverpoolba.
Négyen vannak kint. Simon András, Németh Krisztián, Pölöskei Zsolt – ő sajnos sérült – és Gulácsi Péter. Németh Krisztián már megfordult a Liverpool nagycsapatában, igaz, csak előkészületi meccseken. Ezzel szemben ez még nem sikerült a kapusnak. Nem fáj a szíve egy kicsit?
– Az embernek nem szabad türelmetlennek lennie, májusban leszek 19 éves, és arra mérhetetlenül büszke vagyok, hogy jelenleg a Liverpool harmadik számú kapusának számítok, és bajnoki meccsen már ültem a kispadon. Úgy érzem, van még időm, tehát nem vagyok türelmetlen.
Befejezésül mit szól Krisztián véleményéhez, hogy mégis van „bőrmágnes”, mert szerinte ezzel Gulácsi megvan áldva. Pedig ezt a  fogalmat eddig mindig negatív értelemben használták, főleg amikor a labda elpattant a játékostól, netán egy kapustól, mondván, ja kérem, nincs bőrmágnes.
– Remélem, a későbbiekben is rászolgálok majd Krisztián hízelgő véleményére, bár a kapusposzthoz jó adag szerencse is szükséges.
Szombaton már harmadszor védte új csapata kapuját, mi volt az eredmény?
– Sajnos hazai pályán 1-0-ra kikaptunk Peterborough-tól. Igaz, jelenleg ők a tabella harmadik helyén tanyáznak, mi pedig az alsó régiókba tartozunk. Bár voltak egyelítési lehetőségeink, de azok kimaradtak.
 Fluck Miklós

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!