Hiányoznak a rendőrorvosok

Több, mint 20 éve volt egy elképzelés, hogy kialakítsák a bűnügyi technika és a helyszínelő munka regionális szervezetét, országosan 6-7 jól felszerelt, és felkészült szakemberekkel ellátott mikrocentrummal. Ezt az elképzelést azóta sem valósították meg.  A neves krminológus a VH-nak elmondta: baj, hogy nincs már bűnügyi technikai képzés, ráadásul a nagy praxisú rendőrorvosi hálózat is megszűnt az igazságügyi szakértőkről szóló 2005-ös törvény után. Ez szerintem megfeledkezett arról, hogy nemcsak polgári, de büntető igazságszolgáltatás is van – és persze nyomozás is. Így most gyakran az éppen ügyeletes háziorvos helyszínel a bűnügynél, s akárcsak a rendőrökétől, az ő hozzáállásától és szakértelmétől is függ, milyen eredménnyel… Megnőtt a tévedések, hibák kockázata – a tények is ezt igazolják.

 Szervezeti, szervezési, kiképzési és utánpótlási hiányosságokat is lát a közelmúlt két teljesen eltérő bűnesete kapcsán dr. Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, aki a VH-nak a többi között elmondta: baj, hogy nincs már bűnügyi technikai képzés és megszűnt a rendőrorvosi hálózat. Ami a Baranya megyei és a tatárszentgyörgyi bűntény esetében a halál okát illeti, az első vizsgálatot elvégző háziorvosok tévedéseihez fűzött kérdéseinkre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya végül írásos válaszra méltatta lapunkat. Arról, ami az iménti esetekben feltűnő – a helyszínelés dilettantizmusáról, felületességéről – ugyan nem ejtettek szót, ám válaszukból az ilyenkor szokásos orvosi ténykedés részletezése után kiderült, hogy új jogszabály készül a halottvizsgálat újraszabályozásáról, ezen az IRM és az Egészségügyi Minisztérium dolgozik, s hangsúlyos szerepet fog kapni a helyszínre elsőként kiérkező háziorvosok továbbképzése.

Elképesztő: agyvérzést jelölt meg a halál okaként a helyszínre hívott háziorvos a meggyilkolt nőnél, akinek hátán a Baranya Megyei Kórház patológusai 14 késszúrást találtak a boncoláskor. A másik eset: a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn közleményt adott ki az éjszakai tatárszentgyörgyi kettős halálról. Ebben – magyarázatul, hogy miért közigazgatási eljárást és nem bűnügyi nyomozást folytattak reggelig – az állt: „a halottszemlén jelen lévő orvos az idegenkezűséget kizárta”. Bár az orvos felettese szerint kolléganője jelentette „a testeken látható lőtt sebeket” s leírta a „körkörös, bőrön áthatoló sérüléseket”, mégsem gyanakodtak emberölésre a boncolásig. Nézzük a tévében a Miami helyszínelőket, meg a New York-iakat, s nem értjük: hogyan lehet ekkorákat tévedni?
A rendőrség belső vizsgálata után a tatárszentgyörgyi helyszíni szemlebizottság vezetője és forrónyomos parancsnoka ellen a héten fegyelmi indult a többi között azért, mert nem terjesztették ki a szemlét a ház környékére. A VH kérdéseire dr. Ármós Sándor rendőr dandártábornok, Pest megyei rendőrfőkapitány ezt mondta: – Az ügyeletet ellátó háziorvos vett részt a helyszíni szemlén. Ő állapította meg elsőként a halál tényét, és elsődlegesen a halál okát is. Tőle azért kérdezték meg többször is, mi a halál oka, hogy egyértelműen tisztázzák, történt-e idegenkezűség. Arra, hogy mégis felmerül ennek a gyanúja, csak a 11 órakor kezdődő hatósági boncoláskor derült fény, amit a rendőrség által kirendelt orvos szakértő azért nem kezdett meg, mert ő észlelte a holttesteken az idegenkezűséget. Ezután kezdődött 15 órakor – már két szakértővel – az igazságügyi orvosi boncolás, ahol kétségtelenül igazolódott, hogy emberölés történt. Hatósági boncolásra minden rendkívüli haláleset – a tűzeset miatti halál is az – okot ad, nemcsak a bűncselekmény gyanúja. A két különböző orvosi megállapítás között körülbelül 5 óra, az igazolásig jó 9 óra telt el.
◆ Nem vitás: valami hibádzik a halálokok tisztázása körül, ha ekkora eltérés lehetett két ügyben is a helyszíni szemle és a boncolás e megállapításai között. Nézzük közelebbről a „rendszert”!
– A halottvizsgálat jogi hátterét az egészségügyi törvényben és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekben szabályozták. Ezeket kellene pontosan betartania mindenkinek! – vélekedik
dr. Poczkodi Sándor, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségének tagja, a Szolnoki Igazságügyi Orvosszakértői Intézet igazgatója. – A helyszínen a halotteszemlét végző orvosnak ugyanis – akár szakértő, akár háziorvos az illető – a halottat le kell vetkőztetnie és meg kell néznie, vannak-e rajta sérülések, s azok vélhetően önkezűek vagy idegenkezűek-e. Ha felvetődik az idegenkezű sérülés gyanúja, akkor ezt a rendőrségnek azonnal jelentenie kell, és az teszi meg a további intézkedéseket. Elindul a büntetőeljárás; elrendelik és megkezdik a forrónyomos helyszínelést, adatgyűjtést. A rendőrség természetesen intézkedik arról is, hogy történjen meg a boncolás, akár rendkívüli haláleset – például öngyilkosság vagy munkahelyi baleset – akár bűncselekmény gyanúja jött szóba. A két históriát a szakértői kamara elnökségének tagjaként úgy látom: a hibát mindkét esetben a helyszínen követték el, ahol az eljáró háziorvosok hibázhattak. De azt nem hiszem, hogy emiatt a szakértői pálya presztízse veszélybe kerülne.
◆ Ha nincs ott a helyszínen, akkor mit tesz a bűnügyi szakértő?
– Sem a halál okának megállapítása, sem a helyszíni nyomrögzítés nem a feladatunk – fejtegeti Lontainé dr. Santora Zsófia, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatója: – A mi 168 orvos, biológus, vegyész, fizikus, mérnök, technikus és asszisztens munkatársunk teendője akkor kezdődik, amikor a tényállások elsődleges megállapítását kell már tudományos módszerekkel tisztázni – igazolni, cáfolni vagy pontosítani –, és amikor szakkérdésekben kell már dönteni. Erre a felkéréseket a nyomozó hatóságtól és az igazságszolgáltatás különféle szereplőitől kapjuk. Ahogyan a részletes elemzésre a helyszínen vagy a tetthelyen rögzített nyomokat, az ott készült fotókat, dokumentumokat, az ott lefoglalt tárgyi bizonyítékokat, s a vérmintákat, a genetikai elemzésre kerülő mintákat is.
– Az ilyen hibák mögött kriminalisztikai probléma húzódik meg, nevezetesen az: milyen szakértelem gyűlt össze a rendőrségnél és ezt hogyan tudják hasznosítani, ha váratlanul egy súlyos bűncselekmény történik – így dr. Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője. – Szervezeti, szervezési, kiképzési és utánpótlási hiányosságokat is látok a működési zavarok hátterében. Több mint 20 éve volt egy elképzelés, hogy kialakítsák a bűnügyi technika és a helyszínelő munka regio-
nális szervezetét, országosan 6-7 jól felszerelt, és nagyon felkészült szakemberekkel ellátott mikrocentrummal. Ezt az elképzelést azóta sem valósították meg. Így, ha történik egy súlyos bűneset, akkor nem biztos, hogy képes a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül a legjobb szakértelemmel beavatkozni. 1990-ig volt bűnügyi technikai képzés is; a Szovjetunióban képezték ki a technikusokat, akik ma már mind nyugdíjasok. Kiváló, s teljesen a gyakorlatra orientált felkészítést kaptak, és rögvest gyakorlatot is szerezhettek. Ezt a szakmát ugyanis nem lehet megtanulni az iskolapadban. Az efféle szakértelem – ami a helyszínen való mozgástól a nyomok gyors és helyes értékeléséig sok mindenben „jól jött” – mára sajnos eltűnt. S bűnügyi technikai kérdés megállapítani egy haláleset okát is! Ugyan most is kerülnek a pályára nagyon tehetséges emberek, de ez nem törvényszerű. Ráadásul a nagy praxisú rendőrorvosi hálózat is megszűnt az igazságügyi szakértőkről szóló 2005-ös törvény után. Ez szerintem megfeledkezett arról, hogy nemcsak polgári, de büntető igazságszolgáltatás is van – és persze nyomozás is. Így most gyakran az éppen ügyeletes háziorvos helyszínel a bűnügynél, s akárcsak a rendőrökétől, az ő a hozzáállásától és szakértelmétől is függ, milyen eredménnyel… Megnőtt a tévedések, hibák kockázata – a tények is ezt igazolják.
◆ Ki, milyen képzettségű szakértő megy a bűncselekmény helyszínére? Milyen szakértő és milyen kezdeményezés alapján folytat boncolást? – tudakoltuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztályán.
Válaszuk a többi között leszögezi, a háziorvos – bár a halottszemle keretében szakértői tevékenységet végez – nem igazságügyi orvosszakértő. Dönthet úgy is, hogy az idegenkezűség kizárható, nem merül fel a bűncselekmény gyanúja, de a halál okát közigazgatási eljárásban kell kideríteni, mert nem biztos, hogy természetes okból következett be. Ez esetben a rendőrség hatósági boncolást rendel el. Végül dönthet úgy is, hogy nincs ok hatósági eljárás megindítására, ilyenkor a holttest eltemetésével kapcsolatban a háziorvos már intézkedni tud. Ami a képzettséget és az ellenőrzést illeti, az első vizsgálatot jellemzően
háziorvosi szakvizsgával rendelkező háziorvos végzi, a hatósági és igazságügyi boncolást pedig az arra feljogosított intézetek. A hatósági boncolásnál egy, az igazságügyi boncolásnál pedig két orvos jár el, s legalább az egyiknek igazságügyi orvostan szakvizsgával kell rendelkeznie. Az igazságügyi orvostan szakfőorvosa a szakfelügyeleti tevékenysége során vizsgálja a halottvizsgálat szakszerűségét, azaz a háziorvosok tevékenységét.
◆ S vannak-e elképzeléseik arra, hogy valami módon „műhiba- és blamázsmentesebbé” tegyék e tevékenységet? – kérdeztük.
Az IRM válasza: Ezek az esetek megerősítették a már létező kormányzati szándékot a halottakkal kapcsolatos kérdések újraszabályozására. 2009. január 1-jén hatályba lépett az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása, mely felhatalmazta a kormányt a halottvizsgálatnak, a rendkívüli halál esetén ellátandó feladatoknak, s az egyéb, ezzel kapcsolatos eljárásoknak az újraszabályozására. A jogszabály előkészítése az Egészségügyi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közös kidolgozásában folyamatban van. Az egészségügyi tárca is megerősítette: a tervezett szabályozásban hangsúlyos szerepet fog kapni a helyszínre elsőként kiérkező háziorvosok továbbképzése, a leendő háziorvosok esetében a szakvizsga letételéhez szükséges képzés részeként, a már működő háziorvosok esetében pedig a kötelező szinten tartó tanfolyamok anyagába építve”.
(vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!