Obama nyitánya



Elnöki beiktatása után jó hónappal Obama nemcsak bőrszínével csinált történelmet, hanem programjával is. Kedden külsőségeit tekintve az „unió helyzetéről” szóló üzenetet mondott el a kongresszus két háza – és természetesen országa lakossága – előtt, ami egy új elnök esetében ugyan csak jövő januárban lenne esedékes, ám a rendkívüli helyzet rendkívüli lépéseket indokol. S ha beiktatási beszédében Obama a válság kemény tényeire figyelmeztette nemzetét, most előterjesztette programját is, amely átalakítaná Amerikát a válságkezelés folyamatában. Immár bizonyítva, amit kampánya során jelzett: Reaganhez hasonló léptékű változtatásokat akar. S ha e konzervatív elődje megpróbálta felszámolni a roosevelti örökséget, Obama a reagani „elleforradalom” visszacsinálását és az egykori New Deal megtetézését szeretné megvalósítani. Olyan szociális államot teremtve, amely az európai szociáldemokraták modelljéhez hasonlít.
Obama, ha fokozatosan (avagy taktikusan) is, de nemzeti, vagyis állami egészségügyi rendszert óhajt, amely olyan csábító lesz, hogy az emberek maguktól hagyják oda a magánbiztosítókat. Félszázada Johnson az öregekre terjesztette ki az állami egészségügyi fedezetet, Obama immár az egész lakosságra. Anélkül, hogy emlegetné, láthatóan a kanadai és brit modell lebeg szeme előtt. Ugyancsak forradalmasítaná az iskolarendszert: az ingyenes közoktatás már nemcsak középfokú lenne, hanem a főiskolára is kiterjedne (persze nem zárva be az – egyelőre vonzóbb – magán tanintézményeket is, amelyikbe különben saját lányait is járatja, a színvonalkülönbség okán). S a harmadik nagy terv emlékeztet Kennedy Hold-programjára: a majd nyolcszázmilliárd dolláros élénkítő csomag tekintélyes része segítené az áttérést a „zöld”, vagyis megújítható ener-giára. Miáltal tényleg alaposan átalakítaná az amerikai ipar szerkezetét is. Egy konzervatív közíró, Krauthammer úgy számolta, hogy az állami újraelosztás arányát tekintve ma már (reagnizmus ide vagy oda) csupán hétszázalékosra zsugorodott különbség az Európai Unió és Amerika között gyakorlatilag eltűnne, Obama hazájában is elérné a 47-48 százalékost. Ha meg is valósul e nagy terv, Obama más Amerikát hagy maga mögött, mint amilyent átvett.
S hogy így legyen, ahhoz a következő elnökválasztásig két szakaszban kivonja az amerikai katonákat Irakból, felszámolva közvetlen elődje gyászos örökségét is, s betartva ígéretét, amely őt az elnökjelöltségig röpítette. Megváltoztatva ekként az oktalanul, egyoldalúan háborúzó Amerika képét is. Ha sikerrel jár, Obama Amerikája is „diktálni fog a világnak” – példájával, nem parancsával.A.J.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!