Összefogást és közös cselekvést sürgetett a recesszió elleni harcban a német kancellár. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozója elé időzített nyilatkozatában a Angela Merkel hangsúlyozta annak szükségességét, hogy mielőbb egyetértés jöjjön létre az új pénzpiaci szabályokról. Londonban Gordon Brown brit kormányfő szokatlanul élesen bírálta a bankokat.



Merkel berlini MTI-hír szerint emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi gazdasági válság átfogó pénzügyi válság nyomán alakult ki, s utalt arra: az unió tagállamainak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy mindez a jövőben ne ismétlődhessen meg. A kancellár szerint olyan globális pénzügyi rendszerre van szükség, amely minden területét és minden szereplőjét tekintve teljes mértékben átlátható és ellenőrizhető.
Német kormányforrások szerint Merkel két fő törekvéssel utazik vasárnap Brüsszelbe. Mindenekelőtt azt szeretné elérni, hogy az állam- és kormányfők az éleződő autóipari válság ellenére is egyértelműen állást foglaljanak a protekcionizmustól mentes belső piaci szabályok mellett. Német megítélés szerint mindenekelőtt az Európai Bizottság illetékes  annak megítélésére, hogy az egyes üzemek, illetve iparágak megsegítését célzó nemzeti intézkedések ellentétesek-e a versenyszabályokkal vagy nem.
A kancellár számít arra is, hogy a csúcstalálkozón a tagországok újabb közvetett kötelezettséget vállalnak a költségvetési deficitek csökkentésére a válság remélt enyhülése után. Az elmúlt időszakban egyes országokban – így Németországban is – a konjunktúra élénkítésére elhatározott intézkedések ugyanis a költségvetési kiadások és ezáltal az államadósság  növekedésével járnak.
Az idézett források úgy vélekedtek, hogy a vasárnapi csúcstalálkozón nem várható új, konkrét kelet-európai segélyakció elfogadása. Ennek kapcsán úgy ítélték meg, hogy a térség egyes országainak helyzete eltérő, ezért minden egyes országot külön kell „szemügyre venni”.
Kelet-nyugati törésvonalak bukkannak elő Európában – írta párizsi MTI-hír szerint hétvégi számában az International Herald Tribune (IHT) című napilap az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli brüsszeli értekezlete kapcsán. A gazdasági válságról tartandó uniós találkozó előtt – vasárnap délelőtt – külön megbeszélést tartanak az EU kilenc kelet- és közép-európai új tagországának vezetői a régióban kialakult pénzügyi krízis miatt.
A The New York Times Párizsban megjelenő angol nyelvű európai ki-adásának elemzése szerint a szokatlan „előcsúcs” ráirányítja a figyelmet a politikusok közti mély megosztottságra és a folyamatos zavarra, miközben Európa a hidegháború vége óta a legnagyobb gazdasági és politikai kihívással szembesül. A helyzetet a Kelet-Európában erősödő pénzügyi válság miatti félelem is nehezíti, az ugyanis a skandináv, a német és az osztrák bankok érdekeltségei miatt Nyugat-Európában is gazdasági problémákat okozhat. Ezenkívül, ha a kelet-európai országok olyan hitelválságba kerülnek, mint amilyen a kilencvenes évek ázsiai pénzügyi összeomlása volt, akkor a szociális elégedetlenség miatt olyan tüntetésekre is lehet számítani, amelyek a legsérülékenyebb európai országok politikai destabilizációjához is vezethetnek – hívja fel a figyelmet a lap.
Európai és országos szinten is új politikát sürgetett a válságból való kilábalás érdekében szombaton a német Baloldal pártjának elnöke. A szociáldemokratáktól balra álló parlamenti párt esseni Európa-kongresszusán Lothar Bisky leszögezte: a neoliberalizmus kudarcot vallott. A neoliberális politika csődje kapcsán Bisky élesen kikelt annak szószólói ellen. „Ugyanazok a személyek, akik a nagy válságot előidézték, most a megmentő szerepét alakítják egy nyilvánosan előadott olcsó bohózatban úgy, hogy még a nyakkendőjüket sem cserélték le” – jelentette ki.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!