Cigányellenes-séggel súlyosbított közhangulatban hirdette meg az MSZP
az „Összetar-tozás” programját, amelynek célja, hogy tíz év alatt a
közigazgatásban dolgozók legalább 7-8 százaléka roma diplomás legyen. A
koncepció lényege nem a pozitív diszkrimináció, hanem az
esélykiegyenlítés.
Most még igen messze vannak egymástól az esélyek, hiszen egyes nem hivatalos felmérések szerint a roma fiatalok alig 60 százaléka fejezi be az általános iskolát, középiskolába még ennél is kevesebben járnak, de az érettségi bizonyítványt mindössze 1,8 százalékuk, felsőfokú végzettséget csupán 0,2 százalékuk szerez.
Hatalmasra nőtt az adósságunk. Miközben az elmúlt két évtizedben sorra születtek a különböző kormányok különbözőbb romaprogramjai, nem sikerült megállítani az elszegényedő térségek gettósodását, munkához juttatni és adófizető polgárokká tenni a cigányság tömegeit, érdemben csökkenteni az iskolai szegregációt, enyhíteni a romák és nem romák közötti feszültségeket.
A nyolcvanas évek végétől napjainkig mintegy másfél millió munkahely szűnt meg, és a rendszerből 450-500 ezer nem roma emberrel együtt kihullott 250-300 ezer roma is. Kemény István, a tavaly elhunyt szociológus több tanulmányában is nagyobb állami szerepvállalást sürgetett a cigányság felemelkedése érdekében. A kutatások szerint a hetvenes évek eleje óta megduplázódott, 300-320 ezerről 600-650 ezerre nőtt a roma lakosság száma. Egy 2002-es felmérés rámutatott, hogy a született gyerekek 15,8 százaléka roma származású, a roma nők harmadának négy vagy több gyermeke van. Ma csaknem 650 cigánytelep van az országban, amelyeken százharmincezer honfitársunk él megdöbbentő életkörülmények között. A gettósodott falvak és térségek fullasztó, lélekromboló világában szinte törvényszerű, hogy az uzsora és az erőszak diktál, megélhetési formává válik a bűnözés, melegágya a drogfogyasztásnak és a prostitúciónak
Az első átfogó roma intézkedési csomagot tizenkét éve a Horn-kormány idején hozták tető alá, akkor jött létre a cigány közalapítvány és a cigányügyi koordinációs tanács. Ha lassan is, de megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, elindították a roma tanulmányi ösztöndíjprogramot.
A most meghirdetett „Össze-tartozás” program ebbe a sorba illeszkedik. A társadalmi feszültségek csökkentése érdekében több területen is változást kezdeményezünk. Rövid távú célunk az, hogy a diplomával, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező roma fiatalok könnyebben jussanak álláshoz az államigazgatásban, a minisztériumokban, a közhivatalokban. Továbbá: a cigányságnak megfelelő képviselete legyen a rendelkezésükre álló források elosztásánál, nagyobb szerepet vállaljanak a közteherviselésben. Az államnak újra kell gondolnia és átláthatóvá kell tennie a szociálpolitikai elveket. Ennek jegyében készülne egy „önkéntes névjegyzék”, amely önkéntes adatszolgáltatás alapján tüntetné fel azt, hogy ki tartja magát romának. Aki ezen a listán regisztráltatná magát, az jobb eséllyel tudna állami (és, reményeink szerint, nem állami) munkahelyet találni.
Az „Összetartozás” sikere javarészt a romák aktivitásától függ. A korábbi kormányprogramoknak éppen az volt a fő hibájuk, már amelyik elért egyáltalán a cigánysághoz, hogy „felülről” kívánta megoldani a problémákat. Mi ezt a csapdát úgy szeretnénk elkerülni, hogy felhívjuk roma (különösen az egyetemet vagy főiskolát végzett) honfitársainkat a programban való aktív közreműködésre. Segíteniük kell abban, hogy a roma társadalom minél előbb megtanulhassa az öngondoskodást. Ebben a munkában sem maradnak egyedül, hiszen ösztönözni fogjuk a cigányság megtakarításait, létrehozzuk a szegények bankja intézményt, és növelni fogjuk a humán szolgáltatások arányát. Lehet csatlakozni mindenkinek, hiszen összetartozunk.
Kondorosi Ferenc
A szerző az Új rend programjának kormánybiztosa
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!