Az oktatási intézmények is segítsék az etika térhódítását

Az etika megalapozása elképzelhetetlen az oktatási, nevelési intézmények közreműködése nélkül. Ennek érdekében célszerű tanulmányozni a más országokban alkalmazott nevelési eljárásokat is. A Harvard Egyetem vállalatirányítási karán különösen 1985-től figyelemreméltó módon valósították meg az etikai oktatást. Robert Coles társadalomkritikus és pszichiáter „Az üzleti világ – erkölcsi és társadalmi vizsgálódás az irodalom tükrében” elnevezésű szemináriumot vezette a fenti egyetemen. A neves tudós a hallgatókkal erkölcsi gondolatokat tartalmazó irodalmi műveket olvastatott, amelyeket szemináriumokon megbeszéltek. Nagy gonddal egymásra építve állította össze a tanulmányozandó írásokat, és azon fáradozott, hogy megtanítsa a döntéshozatal erkölcsi kapcsolatait.
Egyes országokban az oktatási intézményekben nem programszerű, lecke ízű erkölcsi elemzést végeznek, hanem különböző történetek ecsetelésével jutnak közel az emberhez. William Carlos Williams erről ezt mondja: „Mélyen meg akarom érinteni az embereket, úgy serkenteni morális képzeletüket, hogy verítékezzenek és remegjenek, hánykolódjanak és forgolódjanak. El vagyok tökélve, hogy felidegesítsem az embereket, hadd aggassza őket amit tesznek, vagy nem tesznek. Ha nem tudod meggyőzni magad, hogy azt cselekedd, amit prédikálsz, akkor erkölcsi holtpontra jutottál.” Hát igen, erkölcsi holtpont! Milyen nagy megerőltetésbe kerül egy etikailag beteg társadalomban ezt elkerülni!
Robert Coles a Harvard Egyetem leendő menedzsereinek olyan regényeket ajánlott, amelyek segítségével számvetést, leltárt készítettek önmagukról, amelyek felrázták morális képzeletüket, a lelki rend felé vezettek.
Jó lenne, ha a hazai felső- és középfokú oktatási intézményekben az etika is belopózna a tantárgyak sűrűjébe, és a végzett diákok döntéseik során az etikai követelményeket is figyelembe vennék.
Takács Imre, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!