Naponta új jelei vannak az új amerikai kormányzat diplomáciai aktivitásának, amely egyúttal újabb és újabb kérdésekben változtat Bush politikáján, nyit a korábban csakis ellenségként kezelt országok felé is. Miként egyre bővül azoknak a fővárosoknak a száma, amelyeket áprilisi első külföldi útján Obama elnök felkeres: szombaton Ankara is felkerült a listára.
Az amerikai külügyminiszter sajtóértekezletén külön említést tett Szíriáról, hangsúlyozva, hogy jelenleg két amerikai küldött tárgyal Damaszkuszban. Szavai szerint egyelőre Washington még nem döntött arról, hogy visszaküldje nagykövetét Damaszkuszba. Miután Ali Babacan török külügyminiszter jelezte, hogy Törökország kész ismét közvetíteni a szíriai–izraeli közvetett tárgyalásokon –, de ehhez mindkét félnek ki kell nyilvánítania tárgyalási szándékát – Clinton azt hangsúlyozta: nem lehet túlbecsülni az izraeli-szíriai viszony jelentőségét.
Az Egyesült Államok és a NATO-tag Törökország közötti kapcsolatok 2003-ban váltak feszültté, miután Ankara megtagadta, hogy az amerikai csapatok Törökország területét használják fel az iraki invázióhoz. Törökország ezt követően azt vetette George Bush elnök szemére, hogy hagyja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosait Törökország ellen támadásokat indítani észak-iraki területekről. A két ország közötti viszony azonban javulóban van, és Törökország késznek mutatkozik megnyitni a támaszpontját és kikötőit az Irakból távozó amerikai csapatok előtt.
Irán fontolóra venne egy Afganisztán-konferenciára szóló amerikai meghívást – jelentette be szombaton az iráni kormányszóvivő. „Ha Amerikának, az európai országoknak és másoknak szükségük van Iránra, hívjanak meg minket. A meghívást abból a szempontból vizsgálnánk meg, hogy készek vagyunk segítséget nyújtani Afganisztánnak” – mondta Golamhoszein Elham, aki szerint a nyugatiak rájöttek arra, hogy az afgán kérdést nem lehet rendezni az Iráni Iszlám Köztársaság nélkül. „Afganisztán stabilitása, biztonsága a mi stabilitásunk és a mi biztonságunk is” – szögezte le a szóvivő. Hillary Clinton csütörtökön tett javaslatot egy március 31-én tartandó Afganisztán-konferenciára, amelyre Afganisztán, szomszédja, Pakisztán, az országban állomásozó NATO-országok és más regionális szereplők meghívását indítványozta. Clinton pénteken Brüsszelben reményét fejezte ki, hogy Irán is részt venne a tanácskozáson és úgy vélekedett: Teheránnak „számos oka van”, hogy így döntsön. Washington és Teherán esetleges közeledése fordulatot jelentene az amerikai külpolitikában a Bush-kormányzathoz képest.
Az Egyesült Államok párbeszédet akar folytatni Észak-Koreával – jelentette ki szombaton Szöulban az új Észak-Koreai ügyekért felelős amerikai különmegbízott. Stephen Bosworth, aki februári kinevezése után első ázsiai körútján vesz részt, pénteken még Tokióban, Nakaszone Hirofumi japán külügyminiszterrel való találkozója után, felszólította Phenjant: mondjon le tervezett rakétakilövéséről, akár műholdról van szó, akár harci rakétáról. Szöulba érkezésekor megismételte ezt, egyúttal az észak-koreai kemény retorika mérséklését kérte a kommunista rezsimtől. Phenjan február közepén jelentette be, hogy „műhold” fellövésére készül, hivatalosan űrprogramja keretében, de ezzel újból tápot adott nagy hatótávolságú rakétával való újabb kísérletekkel kapcsolatos félelmeknek.
A hadászati támadó fegyverek és hordozóeszközeik számának, valamint telepítésük országhatárokon belülre való korlátozását javasolja Moszkva Washingtonnak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton Genfben, az ENSZ leszerelési konferenciáján ismertette Dmitrij Medvegyev orosz elnök üzenetét, amelyben Oroszország javasolja az Egyesült Államoknak: zárják ki a hadászati támadó fegyverek országhatáraikon kívüli telepítésének lehetőségét, akadályozzák meg a fegyverkezést a világűrben.
Moszkva felhívta arra is az Obama-kormányzatot, hogy ratifikálja a nukleáris kísérleti robbantások tilalmát szolgáló szerződést, egyben atomfegyvermentes övezetet javasolt a Közel-Keleten. Lavrov a konferencián hangsúlyozta, hogy az atomsorompó-egyezmény a részt vevő országok számára szavatolja a jogot a nukleáris energia békés hasznosítására.
Az orosz külügyminiszter külön üdvözölte az új amerikai kormányzat készségét a nemzetközi biztonság és leszerelés szavatolására, s hangsúlyozta, hogy orosz részről készek amerikai javaslatra „újraindítani” a kapcsolatokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!