Brüsszeli irodájában beszéltünk Kovács László magyar uniós biztossal, akit mindenekelőtt arról faggattunk, hogyan tekintenek bizottsági körökben a múlt vasárnapi kötetlen EU-csúcson Gyurcsány Ferenc javaslatára a kelet-európaikat megsegítő csomagról és az eurócsatlakozás felgyorsításának lehetőségéről.
a válságkezelés eszközei, amelyek az egyes országok adottságaitól függnek. Amikor tavaly elfogadtattuk a kormányfők tanácsával javaslatunkat az európai gazdaság talpraállításáról, annak pontosan az volt a lényege, hogy nincs egységes recept, csupán azonos célok és fő irányok vannak – fejtette ki Kovács. Mi amolyan szerszámosládát ajánlottunk, amelyből minden ország kiválaszthatja a neki leginkább megfelelő eszközöket, Ugyanakkor a válság leküzdése közös érdek, nincs és nem is lehet ebben különbséget tenni a régebbi és az új tagállamok között. A magyar kormányfő javaslata az újak nagy csomagban való megsegítésére amúgy nem okozott különösebb meglepetést, azt érthetőnek találták. Az is benne van a levegőben, hogy sokat segítene az euróövezethez való csatlakozás felgyorsítása, persze nem a feltételek fellazításával, hanem csupán a várakozási idő lerövidítésével. Ez utóbbiról például az euróövezet elnöke, Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint lehetne tárgyalni. Közbevetésünkre, hogy netán ez lenne a tehetős tagállamoknak az olcsóbb megoldás, mert nem pénzt kellene adniuk, hanem az övezeten belüli garancia hatna, Kovács kifejtette: annak is komoly kockázatai lennének immár az eurózóna számára, ha az éppen csak beengedett ország utána nem képes fenntartani a tőle a csatlakozáshoz megkövetelt feltételeket, tehát az előírtnál nem nagyobb államháztartási hiányt és az államadóssági arányt, valamint az alacsony inflációt. Példaként a pár éve az euró bevezetésétől hajszállal lemaradt Litvániát említette, amely esetében utólag igazolódtak az unió pénzügyi biztosának aggályai az infláció fenntarthatóságával kapcsolatban.
Gyurcsány brüsszeli szereplésének hazai ellenzéki megítélése kapcsán érdeklődtünk az iránt, valóban elrettentő példaként emlegetik-e a magyar kormányfőt a brüsszeli folyosókon. Kovács ilyesmit nem hallott, azt viszont gyakran, hogy a válságkezelés egyik legfontosabb feltétele az adott ország kormányának és ellenzékének összefogása legalább a legalapvetőbb kérdésekben. Ha egymást vádolják, az nem vezet sehová. Lehet, hogy az ellenzék szemszögéből kézenfekvő azt hangoztatni: Gyurcsány rosszul képviselte a magyar és térségi érdekeket, ám ez az ország szempontjából káros – hangoztatta Kovács. Hiszen előzőleg a Fidesz elnöke több régi tagállam kormányfőjével tárgyalt és lényegé-ben ugyanezt fogalmazta meg. Ő is azzal érvelt, hogy nem szabad magukra hagyni az új tagállamokat. Vagyis a szocialisták is mondhatnák: Orbán rosszul lobbizott, mert ő sem ért el semmit. A magyar biztos határozott igennel felelt a kérdésre: ezek szerint Brüsszelből nézve Gyurcsány és Orbán ebben a témában lényegében ugyanazt mondta. Legalábbis ugyanazzal a céllal lobbiztak. Kovács ennek kapcsán meg is állapította: – Brüsszelben észre és rossz néven is veszik a hazai ellentéteket. Hiszen a válságkezelésnél más országokban kormányerők és ellenzékiek a maguk európai partnereinél egymással párhuzamosan lobbiznak. Visszatérve a hazai mély ellentétekre, még megjegyezte: több éve például azt sem értik, hogyan lehet a nemzeti ünnepeket kormányoldalnak és ellenzéknek külön ünnepelniük. Francia kollégám mondta, neki elképzelhetetlen lenne, hogy július 14-ét a politikai ellenlábasok a Champs Elysée két oldalán egymással farkasszemet nézve ünnepeljék. Azt is elítélik, ha a nemzeti ünnepi megemlékezés politikai demonstrációba, majd tüntetők és rendőrök csatájába torkollik. Utcai összecsapások másutt is előfordulnak, de nemzeti ünnepen ilyesmi nem történhet meg. (avar)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!