Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A konzervatív lap cikkének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Mária már megint nem volt elég meggyőző a szocialisták számára, pedig meghallgatásán – mint arról országgyűlési képviselők később beszámoltak – jogászi alapossággal és megcélzott hivatalától megkövetelt politikai visszafogottsággal válaszolt. Reinhard Olt utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását.
Reinhard Olt megállapította: Sólyom László a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, aki nem „a haza atyjaként” lép fel, amint azt Göncz Árpád tette, illetve nem is csak alkotmánytechnikai feladatokat lát el, mint elődje, Mádl Ferenc. Nem is képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Hivatali ideje első felében olyan értékekért lépett fel, amelyeket elsősorban a baloldalhoz kötnek, mint például a környezetvédelem és az adatvédelem. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is, néha mintha túl is dimenzionálta volna, például amikor kijelentette: addig nem lép Amerika földjére, amíg az ottani terrorizmus-ellenes intézkedések sértik az adatvédelmet.
Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója, s ezáltal úgy tűnik, mintha a középtől jobbra álló erőkhöz állna közelebb. A sokat szidott Gyurcsány miniszterelnök „hazugságbeszéde” nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást, s megfeddte a polgári szövetséget a parlamenti ülések elhagyása miatt. Az államfő nem az a „nagyapafigura”, mint amilyen Göncz volt, s időnként Mádl is. Sólyom Lászlót „az érinthetetlenség aurája” lengi körül. Reinhard Olt szerint a Szili Katalint jelölő szocia-listák Sólyom államfői megválasztását mind a mai napig nem tudták kiheverni. Az államfő és a szocialista miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. Kettejük együttműködése a szükséges protokolláris ügyekre korlátozódik. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Gyurcsány kezdeményezésére került sor ritka találkozóik egyikére.MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!