A már hosszabb ideje, szakorvosi javaslatra folyamatosan szedett gyógyszerekből – ilyen például a cukorbetegeknek nélkülözhetetlen inzulin is – a jövőben a háziorvos hat hónapi adagot is fölírhat a mai három hónap helyett, s akár egy egész évre is elrendelheti a gyógyszer kiadását a betegnek. Kökény Mihály volt miniszter szerint ez a mainál ésszerűbb eljárás lesz, csökkenti az orvos-beteg találkozásokat, a várakozási időt és az adminisztrációt. Hazánkban egyébként egy év alatt több mint negyedével nőtt a gyógyszerfogyasztás, a lakosság 565 milliárd forintot költött a patikákban. Két orvos eltérő módon értékelte lapunknak a vényírást.

– Nem kell sokat bogarásznunk, végül is gyakorlatilag a számítógép csinálja… Ugyan sokkal, de sokkal több adat kell a vényíráshoz, mint korábban, de csak egyszer kell bevinni a rendszerbe, utána megy az magától… – állítja Lóth Imre háziorvos, urológus. Naponta 40-50 beteget lát el általában körzetében, Balatonszemesen és Balatonőszödön, ahol összesen 1630 páciense van. A régi Xdoki2 programot mintegy 150 ezer forintért ki cserélte a korszerűbb Visual Doki szoftverre, így mint tapasztalja, lényegében ugyanannyi ideje marad a betegeire, nem megy el az ideje felesleges – vagy annak tűnő – adminisztrációra. Más véleményen van Sármán Pál belgyógyász, kardiológus, egyetemi adjunktus a budapesti Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjében, aki szerint külön tortúra a betegnek, hogy bizonyos gyógyszerek kérésénél egy egész dokumentumkötettel kell visz-
sza-visszajárnia, neki pedig januártól külön űrlapokat kell kitöltenie, s van olyan gyógyszer, amit ő hiába javasol, nem írhatja fel a háziorvos. Az űrlapnak nem sok értelmét látja, hisz’ minden adat bent van a számítógépben… Egyben egyetértenek: az, amit pár éve hangoztatnak, hogy „legalább öt percet kell egy betegre fordítani” – hál' istennek jóval több!
Egy év alatt több mint negyedével nőtt a gyógyszerfogyasztás hazánkban. A lakosság 565 milliárd forintot költött egészségének visszanyerésére, de idén várhatóan ennél is többet hagyunk a patikákban, mert az importmedicinák a nemzeti fizetőeszköz jelenlegi mélyrepülése miatt bizonyosan drágulnak. 2005 márciusától az úgynevezett EU-konform vényeket alkalmazzák hazánkban az orvosok; 2008. július 1-jétől társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt – bizonyos speciális eseteket kivéve – kizárólag minősített számítógépes program alkalmazásával lehet rendelni. Ahhoz, hogy minden orvos eleget tudjon tenni a jogszabály előírásainak, az OEP saját minősített programot fejlesztett, amely „Orvosi Recept Kitöltő Alkalmazás” (ORKA) néven ingyenesen letölthető az OEP honlapjáról. Amennyiben az orvosnak megfelelő informatikai támogatása van – a jogszabályok ezt előírják –, akkor az egészségbiztosító sajtóirodája szerint nem nőnek meg jelentősen az adminisztrációval töltött percek…
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerkasszája – a támogatott patikaszerek tartoznak ide – 2005-ben 348,9 milliárd forint volt, 2006-ban 388,7, 2007-ben 323,6  és 2008-ban 328,3 milliárd forintnyi, Kökény Mihály belgyógyász, kardiológus, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint idén a kasszába a költségvetésből 340 milliárd forint kerül az adó- és járulékfizetők forintjaiból. Jelenleg a háziorvos, illetve a szakorvos az adott betegség gyógyítására leginkább alkalmas gyógyszert köteles rendelni a betegnek, ám a beteg a terápiához a „referenciatermékhez” képest drágább gyógyszert is választhatja. E referenciatermék a „kedvező árú és biztosan kapható” patikaszer a gyógyszertárakban – ennél lehetnek olcsóbb és drágább termékek is. A krónikus betegeket három hónapra lehet ma ellátni gyógyszerrel három vényen, de csak ha nem igényel folyamatos orvosi kontrollt. Nos, ez nemsokára megváltozik! Az egészségügyi szaktárcának a kormány által már lényegében elfogadott, de azért még „egyeztetés” alatt álló gyógyszerfogyasztást szigorító elképzelésében ez a jó. Kökény Mihály szerint a jövőben a már hosszabb ideje, szakorvosi javaslatra folyamatosan szedett gyógyszereinkből – ilyen például a cukorbetegeknek nélkülözhetetlen inzulin is – a háziorvos a ma három hónapnyi adagot hat hónapira emelheti meg egyszerre, a félévest pedig akár egy évnyire is az ésszerűség jegyében, az orvos-beteg találkozásokat, a várakozási időt, az adminisztrációt csökkentve. Egyes gyógyszereknél – a támogatás mértékét figyelembe véve – egyáltalán nem mindegy, hogy háziorvos, illetve szakorvos-e a felíró, mert a szakorvos által rendelt szer esetenként magasabb támogatással vehető igénybe. Tehát, amikor a háziorvos szakorvoshoz küldi betegét, akkor azt mindenképpen a magasabb szintű ellátás reményében, a beteg érdekében teszi. De lesz „keserű pirula” is: a konvergenciaprogram és a nyakunkba szakadt világméretű pénzügyi-gazdasági válság okán mintegy 30 milliárd forintnyit kellene megtakarítani a gyógyszereken. Ez az elvonás cirka akkora összeg, mint amekkorát elveszítünk a bevételekből. Mese nincs, a takarékosság, a visszafogás kötelező, hiszen a foglalkoztatottság csökkenésével apad az E-alapba befolyó summa is… Kökény amondó: a betegek számára – egyenként – azért elviselhetetlen terhet nem ró, hiszen a mintegy 8000 vényköteles és támogatott szerből 500-600-at érint ez, a támogatási kulcs ugyanis 85 százalékról 80-ra megy le – jellemzően az amúgy is alacsonyabb térítési díjúaknál – ezek például a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségekre szolgáló pirulák. Verseny van, tehát a gyártók is árat csökkenthetnek, így a térítési díj adott estben a többszörös szerkombinációval kezelt páciensnél sem valószínű, hogy meghaladja majd a pár száz forintot. A megtakarítás az ellenőrzéssel – a felírás ellenőrzésével – érhető el leginkább. A változtatások nem érintik a kiemelt gyógyszerár-támogatásokat: a 100 és a 90 százalékos díjtérítés mértéke változatlan marad. A betegek anyagi terheinek 2,5-3 százalékos növekedését ellensúlyozza a helyettesítő készítményekre épülő úgynevezett generikus program és az ahhoz kapcsolódó gyógyszerár-támogatási rendszer, amely arra ösztönzi az orvost, hogy a legolcsóbb készítményt írja fel az azonos hatóanyagú készítmények közül. Emellett adminisztratív korlátok bevezetését is tervezik a tárcánál: az év második felétől például az orvosi vényeken extra vonalkód lesz, így az OEP-nél rendszeresen ellenőrizhetik a kiemelt támogatású gyógyszerek felírását: az új recepteken ugyanis jelölni kell, hogy mely szakorvos adta ki a javaslatot s mikor, valamint, hogy helyettesíthető-e olcsóbb, de azonos hatóanyagú készítménnyel, avagy sem. Az OEP személyre szabható szoftvert ad, ami csak azt és csak olyan támogatással engedi fölírni, amelyekre az orvosnak joga van.
Tehát újfent itt vagyunk, a recepteknél. Weltner János, a Semmelweis Egyetem I. számú klinikájának sebésze – a Közalkalmazotti Tanács elnöke – állítja: ő sebészként nem a „legmegfelelőbb ember a vénytémában, hiszen kevesebb ilyen papír fordul meg a kezében, mintha háziorvos volna, de véleménye persze van. Szerinte a változások – mármint az adminisztráció csökkentése alfája és ómegája – a papírkímélő módszer, a számítógépes rendszer totális összekapcsolása, összehangolása lenne, akkor a vonalkód, a beteg TAJ-száma stb. komplett, részletes, meg-megújított adatbázis alapján rövidre lehetne zárni – s ezáltal itt komoly summákat megtakarítani az ellenőrzésen is – a kört a javaslatot tevő, rendelő orvos, a tébékassza és a patika közt. Így akár külön recept nélkül is hozzájuthatna bárki a „felírt” medicinához, elég lenne, ha a gyógyszerész kattintana az egérrel… Ez ma még idehaza a „futurológia, világa”, de Amerikában így van: megy a mail az orvostól, s a gyógyszertárban egy „bazinagy” kiszerelésű hordóból kis műanyag dobozba kapja meg az adagját. Ez környezet- és őserdőkímélő a sebész szerint, gondoljunk csak a mi dobozainkra, a beléjük hajtogatott szerelmeslevélnyi útmutatókra. Elmondta: úgy emlékszik, pár éve Zalában készítettek egy felmérést, hányféle gyógyszert tud fejben tartani egy háziorvos? Kevesebb volt, mint ezer – noha ez is sok! Ma – megkockáztatja – e szám jóval kevesebb lenne. Az orvos csak „képernyőről” tud rendelni – azaz állandóan képben kell lennie a gyártók által akár negyedévente megajánlott OEP-változásokban, ez duplájára növeli nyomtatásokkal a csupán félig a betegre fordított időt. A forgalomban lévő szerek felírási lehetősége ma függ az orvos szakvizsgájától, a beteg betegségétől, szociális helyzetétől, adott esetben közgyógyellátottságától, stb. Komoly eltérések lehetnek, amit a végén mindenki bánhat: ha valamit is a doki rosszul jelöl be, nem kapja meg a patikában a beteg, újabb kört kell futni, ráadásul az orvosra szankció, büntetés várhat.
(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!