Tony Blair volt brit kormányfő figyelmen kívül hagyta legközelebbi tanácsadói figyelmeztetéseit is az iraki háborúval kapcsolatban, mert a jugoszláviai beavatkozás arról győzte meg, hogy a katonai fenyegetés hatékony eszköz – egyebek mellett ez derül ki a BBC televízió vasárnap kezdődő dokumentumfilm-sorozatából az MTI londoni tudósítása szerint. A műsor a The Times egyik főmunkatársa által Blairrel és az időszak más főszereplővel készített személyes interjúkra épül.

A szombaton előzetesen ismertetett részletek szerint még George Bush amerikai elnök is felajánlotta a nyáron leköszönt kormányfőnek, hogy maradjon ki az iraki konfliktusból, ha a brit részvétel veszélyeztetné pozícióját. Jóllehet a jelenlegi brit törvények alapján a parlamentnek nincs módja megakadályozni, hogy a kormány külső fegyveres beavatkozásról döntsön, Blair 2003-ban mégis szavazásra bocsátotta az alsóházban az iraki brit részvételt. A kormányzó Munkáspárt padsoraiban azonban olyan mértékű lázadás tört ki, hogy kis híján csak a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaival sikerült többséget biztosítani.
Blair a vasárnap kezdődő, The Blair Years – A Blair-évek – címet viselő BBC-sorozatban elmondja, hogy 2003 márciusában, éppen a viharosnak ígérkező alsóházi szavazás előtt Bush felhívta őt, és azt mondta neki: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag a feladatot, és ha Nagy-Britannia „ki akar maradni, maradjon ki”. Bush nagyon nem akarta, hogy az ügy miatt „végül Nagy-Britanniában menjen végbe rendszerváltozás ... én azonban legalább ennyire erősen kiálltam amellett, hogy nem maradhatunk ki” – hangzik Blair önvallomásában.
A műsorból mindazonáltal egyértelműen kiderül, hogy a volt brit kormányfő legközelebbi munkatársainak – köztük Jack Straw akkori külügyminiszternek, Sir Jeremy Greenstock akkori brit ENSZ-nagykövetnek, sőt Colin Powell akkori amerikai külügyminiszternek is – komoly fenntartásai voltak a rohamos háborús előkészületekkel kapcsolatban. Sir Jeremy szavai szerint Dick Cheney amerikai alelnök már 2003 februárjának elején katonai akciót akart, és Blair volt az, aki még több heti időt kért. „Végül Bush elnök előállt a kompromisz-
szummal: március” – mondja a volt brit ENSZ-nagykövet.
Az interjúsorozat készítőjének Blair azt mondta: az 1999-es koszovói NATO-beavatkozásból vonta le azt a következtetést, hogy az erő alkalmazásának hiteles és egységes fenyegetése sikerrel járhat, ha minden más eszköz kudarcot vall. Amikor ugyanis a Milosevic vezette Szerbia elleni NATO-légiháború nem vezetett eredményre, Blair elkezdte agitálni az atlanti szövetséget, hogy az helyezze kilátásba szárazföldi erők bevetését, és erre az „egyébként igencsak vonakodó” Bill Clinton akkori amerikai elnököt is rávette. Milosevic két napra rá meghátrált.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!