Vita biztosan lesz, de kenyértörés aligha

l Még tavaly októberben hívta össze ez év március 21–22-ére az MSZP tisztújító kongresszusát a párt országos választmánya. Azóta sok víz lefolyt a Dunán; már nyakig ülünk a pénzügyi és gazdasági válságban, megnőttek a belső feszültségek. Szerencsés ilyen helyzetben tisztújító  kongresszust tartani?
– Magyarországon ma nem az a központi kérdés, hogy tisztújítás lesz az MSZP-ben. A legfontosabb az, hogyan tudjuk kezelni a válságot, csökkenteni a hatásait, hogyan tudjuk megőrizni a munkahelyeket és segíteni a leginkább kiszolgáltatott embereket. De én azt mondom: ilyen nehéz időkben még jó is lehet, hogy éppen ülésezik a Magyar Szocialista Párt legfelső döntéshozó fóruma. Egészen bizonyos, hogy a küldöttek – akik „leképezik” az ország baloldali népességét – itt nyíltan elmondhatják, mit gondolnak arról, hogyan tovább. A javaslataikra, a véleményükre, arra, hogy mit várnak az „MSZP-elittől” a párt vezetőinek és a kormánynak is figyelnie kell. Túl az alapszabályi kötelezettségen: praktikus is, hogy éppen most kerül sor erre.
l Gyurcsány Ferenc a kongresszus meghirdetésekor közölte: a küldöttek szavaznak a „Haza és haladás” valamint a „Magyarország 2020” programról. Ezek valóban szerepelnek a napirenden?
– Igen. De a cím, és részben a tartalom is átalakult. Az Alapérték Bizottság – amelynek Hiller István alelnök a vezetője – készítette elő a dokumentumot. Fontos ma kijelölni, hogy melyek azok a baloldali – jellemzően szociáldemokrata – értékek, amelyekhez évtizedes vagy még hosszabb távon ragaszkodnunk kell, még akkor is, ha éppen nehéz időszak következik, mint most. Tudom, ez nem könnyû dolog, de biztos vagyok benne, hogy amikor olyan gyorsan változnak a gazdasági és társadalmi körülmények, mint napjainkban, akkor kellenek igazán a biztos pontok, a „kapaszkodók” – a maradandó baloldali értékek. Erről a dokumentumról már az Alapérték Bizottságban, de más fórumokon is széles körû vita folyt és az első változat sok részlete átalakult, mire most a kongresszus elé kerül.
l Hogyan készültek a kongresszusra? A része volt, hogy tavaly őszig 900 aktivistát készített fel az MSZP a kormány politikájából, szakpolitikai elképzeléseiből? S lett ennek hozadéka?
– Tavaly májusban, már az elnöki kabinet vezetőjeként dolgoztam ki egy programot a Magyar Szocialista Párt bázisának a megerősítésére, amit az elnökség elfogadott, s már nyáron elkezdtünk eszerint dolgozni. Nagyon fontosnak tartottam ugyanis, hogy minden egyes választókerületben legyenek olyan baloldaliak, szocialista aktivisták, akik nemcsak szemlélői a történéseknek, hanem hajlandók arra, hogy tevőlegesen is segítsenek az MSZP-nek kinyitni az ajtókat, építeni és erősíteni a párt kapcsolatait a civil szervezetekkel, a helyi közösségekkel. Ha nincs is direkt kapcsolat az ő képzésük és a kongresszusi felkészülés között, biztos: hatásuk van arra, hogy a valamivel szélesebb alapon hogyan is alakul a küldöttek véleménye, álláspontja. A kongresszus fontos szervezeti esemény. De úgy vélem, az MSZP-nek, mint baloldali pártnak, nyitott, élő, kapcsolatokban gazdag pártnak kell lennie, amelyik nem csak akkor szervez eseményeket, ha éppen kongresz-
szusra készül.
l Ám úgy tűnik, mintha ezen és a mûhelymunkán kívül más előkészületet nem is tettek volna. A pártposztokkal kapcsolatos latolgatásokon kívül szinte nem is cikkezett másról a sajtó.
– Nem baj! Még az is sok, ami megjelent. Amikor a világ és az ország egy nyolcvan éve nem látott méretû gazdasági válsággal küzd, és próbálja megtalálni az eszközöket a krízis hatásainak tompítására, akkor természetes, hogy nem egy párt kongresszusával foglalkozik a nyilvánosság. Természetes, hogy az emberek arra figyelnek, milyen döntéseket hoz a kormány, milyen lépéseket tervez és tesz – ami őket közvetlenül érinti. Ehhez képest a széles közvélemény számára érthetően kevésbé fontos, hogy egy párt a belső ügyeit hogyan rendezi.
l Ha a világ, az ország helyzete és a kormányzó MSZP népszerûsége nem is rózsás, azért el tudták érni és képesek voltak aktivizálni a tagságot? Vagy formálisak voltak a találkozók és a helyi választások?
– Sajnos az látszik, hogy az MSZP mostanában az időközi választásokon nem tudja az általa kívánt mértékben aktivizálni a szavazóit. Ez nagy kihívás az európai parlamenti választásra és 2010-re is. Ne szépítsük: tényleg nehéz helyzetben van a szocialista párt és a kormány is. És nemcsak azért mert, a gazdaság aggályos helyzetben van. Azért is, mert olyan felelőtlen és a demagógia minden eszközét felhasználó ellenzéke soha nem volt kormánypártnak, mint amilyen ellenzék most a Fidesz. Orbán Viktor demagógiája azt üzeni: minden megváltozik a gazdaságban, kisüt a nap, lesz pénz, ha Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Ez hazugság. Nem véletlen, hogy egyetlen konkrét javaslattal, válságkezelő eszközzel sem állnak elő. Csak azt szajkózzák: „minden rossz!” A kormány és az MSZP március 19-ig tartó országos körutat szervezett intézkedéseinek a bemutatására. Eddigi tapasztalatunk szerint mindenütt eljöttek és sokat kérdeztek, sokféle megfontolásra érdemes véleményt mondtak el. Fontos, ha egy termet megtöltenek az érdeklődők, ez segíti a kormány szándékainak megértését, de nem elég! Csak akkor várható a támogatottságunk javulása, ha sikerül elfogadtatnunk intézkedéseink szükségességét a társadalom jelentős csoportjaival. Csak akkor fog ez viszszatükröződni az időközi választások eredményében.
l Ön koordinálja az MSZP kapcsolat programját, amit éppen a választókerületekre alapoztak. Mi a lényege, a célja?
– Az MSZP-aktivisták felkészítése rendszeres képzést jelent. A célunk egyrészt afféle jelképes kapunyitás. A mai nehéz helyzetben fontos, hogy erősebb, szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki elsősorban a civilek szervezeteivel, a helyi közösségekkel, az emberek különböző csoportjaival. Másrészt fizikai értelemben is szeretnénk kinyitni az MSZP-irodák ajtaját, hogy az embereket beszélgetésre, párbeszédre, vitára invitáljuk, s nemcsak azokat, akik biztos szavazóink. A törekvéseink első eredményei talán már látszanak; tavaly szeptembertől decemberig például lényegesen több rendezvényt és vitafórumot tartottak a helyi pártszervezetek, mint máskor és ezekre épp úgy eljöttek az érdeklődők, mint a mostani „párbeszéd körút” találkozóira. Nemcsak politikai fórumokat szerveztünk, hanem egy sor szabadidős, családi, nyugdíjasrendezvényt, ami szerencsére sok embert megmozgatott.
l A Táncsics Alapítvány elnökeként hogyan látja: sikerül újra megszólítani az MSZP évek óta kissé elhanyagolt baloldali értelmiségi szellemi holdudvarát? Mit tesznek ezért?
– Sokszor elhangzik – értelmiségi barátaink szájából is –, hogy elhanyagolta a szellemi bázisát a párt, de szerintem ez így nem egészen igaz. Az értelmiségiekkel a párbeszéd, a disputa azzal jár: ők elmondják a véleményüket, az ötletüket, a javaslatukat, ám ha nem pontosan, és nem százszázalékosan az köszön vissza az esetleges kormányzati lépésekben, döntésekben, akkor azt mondják: „Ó, a fene egye meg, ezek nem figyelnek ránk!” Miközben egy miniszternek vagy a kormánynak nemcsak az a dolga, hogy figyelmesen meghallgassa sokak – gyakran egymást kioltó – véleményét, de döntenie is kell, hiszen a döntés felelőssége az övé. Vegyük például
a válságkezelést. A Reformszövetség bizonyára megalapozott gazdaságpolitikai javaslatokat tett. De a kormánynak nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy mi az, ami gazdaságilag szükséges, hanem azt is: mi az, ami társadalmilag lehetséges; mi az, amit a társadalom még el tud viselni, anélkül, hogy egyes csoportjainak súlyos, talán jóvátehetetlen károkat okozna.
l Ősz óta megválasztották a párt helyi és megyei vezetőit. Az eredményéről mit gondol? Mennyire és hogyan változott meg a vezető garnitúra ?
– Természetes, hogy akiket jó politikusnak tartanak egy pártban, azokat újraválasztják, hol az egyik, hol a másik tisztségre. S az is természetes, hogy mindig van cserélődés. Régen azt vetették az MSZP szemére, hogy kevés a vezetésében a fiatal. Ma van már jó néhány huszon- és harminc-egynéhány éves politikusunk, akik le is tettek valamit az asztalra. Folyamatos a változás. Az egyéni választókerületi elnököknek körülbelül a 20 százaléka változott, és hat megyében választott új megyei elnököt a tagság.
l Az MSZP-ben egyesek a kormányzás átadását szorgalmazzák nyíltan, mások baloldali fordulatot sürgető tanulmányokat tesznek közzé, s Nógrádban Gyurcsány Ferenc mellett pártelnökjelöltnek javasolták Szekeres Imre elnökhelyettest és Lendvai Ildikó frakcióvezetőt. Viharos, „szakítópróbás” tisztújításra számít? Vagy egységet hozóra, összezáróra? Ha az előbbire: hasadhat az MSZP?
– Biztos, hogy nem hasad. Amióta csak létezik az MSZP, mindig összezárt, amikor kellett, és tudta, hogy mi a dolga, amikor az ország gondokkal terhes időket élt. Igaz volt ez a Bokros-csomag idején is. A jelölőbizottság javaslata alapján egy pártelnökjelölt lesz, Gyurcsány Ferenc, és nem is számítok arra, hogy a kongresszuson más javaslattal állnak elő. A tisztújítás többi belső versenye is korrektnek ígérkezik. Nem ellenfelek harcolnak egymással; a verseny magától értetődő egy politikai pártban, ahogyan az is, hogy utána az addig egymással rivalizálók a fontos ügyek érdekében szövetséget kell, hogy kössenek egymással. Amire számítok, az inkább az, hogy a krízis kapcsán a küldöttek – nem feltétlenül selyempapírba csomagoltan – el fogják mondani a véleményüket és tesznek majd javaslatokat is. Ez a dolgunk. S az, hogy ki mennyire „harcosan” fogalmazza meg a mondandóját, a személyiségétől is függ. Közel hétszáz küldöttet várunk… Vannak közöttünk, akik radikálisabb pénzügyi és gazdasági lépéseket tartanak szükségesnek az ország érdekében, még ha azok fájdalmasak is, és vannak, akik azt szorgalmazzák: a költségvetési kiadások erőteljes csökkentése mellett tegyünk meg mindent azért, hogy a legelesettebbek ne hulljanak ki a szociá-lis hálón. Ezt szem előtt tartani pedig szerintem egy baloldali pártnak mindig dolga. Vita biztosan lesz, de kenyértörés aligha…
l Mi a tisztújítás tétje?
– Az, hogy olyan vezetőket válasszon a Magyar Szocialista Párt, akik a hátra lévő időben a lehető legjobban tudják a párt ügyeit igazgatni…
l A meddig hátra lévő időben?
– A választásokig hátra lévőben. Ennek három fontos szakasza van: az első szakasz az európai parlamenti választásokig tart, a második az országgyűlési választásokig, a harmadik pedig az önkormányzati választásokig. Úgy vélem: az MSZP számára ugyanolyan fontos az utóbbi is, mint az előző kettő, ugyanis a párt helyi politizálásnak az alapja – az emberek mindennapi ügyeinek intézése – az önkormányzatokon áll vagy bukik.
l Pályázik az elnökhelyettesi tisztségre. Milyennek ítéli meg a személyes esélyeit?
– Tisztázzuk: ez nem pályázat! A jelölőbizottság állított három jelöltet a két elnökhelyettesi posztra és én jó szívvel elfogadtam a jelölést. A visszajelzések szerint a jelölőbizottságban és a helyi szervezeteknél fontosnak tartják azt a vezetői munkát, amit tavaly májusban elkezdtem. Bizakodó vagyok.
l Az elnökség 14 helyére 26-an jelentkeztek, s van ifjúsági, illetve női kvóta is. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok vagy a női kvótán belüliek – ebben szerepel ön is – egymás riválisai lesznek a választáskor?
– Természetesen, hiszen több a jelölt, mint a tisztség. Az MSZP alapszabálya szerint a választott testületekben legalább 20 százalék 35 év alattinak és legalább 20 százalék nőnek kell lennie. Az elnökkel együtt 15 tagú elnökségbe így legalább 3 fiatalnak és 3 nőnek kell bekerülnie. Szerintem ez fontos szabály, mert garanciát ad arra, hogy vezető testületeinkben mindig vannak nők és fiatalok. Hozzáteszem, a nők és fiatalok közül többen nem szorulnak kvótás „segítségre”, anélkül is nagy a támogatottságuk.
l Mit gondol: a tisztújítás után mi változik meg az MSZP és a kormány politikájában?
– A kongresszus azért is fontos, mert a küldöttek véleménye, állásfoglalása formálja a Magyar Szocialista Párt politikáját. A kongresszusok közötti időben a vezető testületek hoznak döntéseket; ilyenkor a vezetés felelősségét leginkább az elnök, az elnökség és a választmány viseli. De az MSZP legmagasabb döntéshozó fóruma a kongresszus. Amit ez a tanácskozás a dokumentumaiba foglal, amiről határozatot hoz, azt a szocialista kormánynak, az országgyűlési képviselő csoportnak végre is kell hajtania. Tehát a kongresszus szab majd irányt a választásokig annak is, hogy az ország számára „hogyan tovább?”.

Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!