Lezárult a 2006. januárjában indult Jedlik Ányos kutatási projekt.
Ennek keretében a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek
magyarországi helyzetét és megelőzési lehetőségeit térképezték fel.
A 340 millió forintot felhasználó kutatási program célkitűzése szerint 2006–2008 között regionális és országos szinten elemezte a jelenlegi betegségmegelőzési gyakorlatot, azonosította a nagy kockázatú csoportokat, felkutatta a jelentős társadalmi és anyagi terhet jelentő megbetegedések kockázati tényezőit és célzott prevenciós beavatkozásokra ajánlásokat fogalmazott meg.
– A projekt keretében több, egymáshoz szorosan kapcsolódó kutatás valósult meg, melyek révén átfogóbb, hitelesebb és naprakészebb információval rendelkezünk egyes népbetegségek elterjedtségéről, megelőzési és ellátási gyakorlatáról, illetve sajnos ezek hiányosságairól – mondta Prof. Dr. Ádány Róza, a projekt vezetője.
A program alprogramjai a keringési – magas vérnyomás, szívinfarktus, szélütés – és az anyagcsere-betegségek, mint például cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok, a krónikus májbetegségek, májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési programok hatékonyságának javítását szolgálták.
Néhány fontos megállapítás
A 20-69 éves magyar lakosság több mint harmada (!) a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában szenved. E betegek negyede semmilyen kezelésben nem részesül, ugyanakkor a kezeltek 50 százalékánál a tünetegyüttes egyetlen összetevőjénél sem eredményes a kezelés.
A cukorbetegség alapkezelésében nélkülözhetetlen testsúlycsökkentés gyakorlatilag eredménytelen, az ismert cukorbetegek harmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. Az érintettek negyedénél megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása. Háromnegyedüknél a vércukor tartósan magas, 40 százaléké annyira, ami már a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát jelentősen növeli. A cukorbetegek 90 százaléka egyúttal magasvérnyomás-betegségben is szenved.
A szélütésen vagy szívinfarktuson átesett betegek 15 százaléka továbbra is dohányzik. A kutatás megállapítása szerint a szívinfarktus ellátásában meglehetősen nagyok a területi egyenlőtlenségek, például a szívinfarktussal kezeltek körében az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülök aránya megyénként 5 és 45 százalék közötti.
A méhnyakrákszűrésre való hajlandóságot növeli, ha a program kommunikációjába bevonják a háziorvost is. A modellprogram eredményei alapján azon nők negyede, akik a felmérést megelőző három évben nem vettek részt méhnyakrákszűrésen, a háziorvosuk levél, telefon, illetve esetenként személyes megkeresésére részt vettek a szűrésen. A kutatásból megtudható volt, hogy a méhnyakrák- szűrővizsgálaton részt vettek 40 százaléka akkor is megjelenne a szűrésen, ha azt a védőnő végezné el. Meglepő, hogy a szervezett szűrésre el nem menők 30 százaléka amúgy rendszeresen felkeresi a nőgyógyászát, 18 százalékuk azonban arra hivatkozva, hogy panaszmentesek már a műszeres kontrollt elkerülik. Visszatartó okként a megkérdezettek 10 százaléka a félelmet jelölte meg, 18 százalék arra hivatkozott, hogy nem talált megfelelő időpontot, 15 százalék pedig olyan nőgyógyászati műtétre hivatkozott, amely miatt a szűrésen való részvételt feleslegesnek ítélte.
A konzorciumi munka kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a népegészségügy különböző területein, így az egyetemi oktatásban és kutatásban, népegészségügyi igazgatásban, egészségmonitorozásban, epidemiológiában, prevenciós ellátásban, valamint a gazdasági szférában működő szakemberek együtt dolgozzanak. A programot a Debreceni Egyetem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Epidemiológiai Központ –, a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., az MSD Kft., a Roche Kft. diagnosztikai divíziója, továbbá a Sanofi-Aventis Zrt. által alkotott konzorcium bonyolította.Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!