Szegény gazdagok! – sóhajthatnánk együtt a kárt elszenvedőkkel, ha tekintettel lennénk rá, hogy a veszteség, pontosabban a vagyon egy részének a senkit sem kímélő gazdasági világválság hatására bekövetkezett elvesztése is fájhat nagyon, még ha milliárdos is az illető. 



Mi több, van, aki már nem is vallhatja magát annak, és sokat mondó, hogy a globális krízis következtében a dollármilliárdosok létszáma is jelentősen apadt, jelesül egyharmadával, s amint az a híres amerikai „listázó” magazin, a Forbes csütörtöki számából kiderült, 800 alá, egészen pontosan 793 fősre csökkent a minimum tíz számjeggyel leírható vagyonúak társasága. Akár a válság fokmérőjének is felfogható adat, hogy együttes vagyonuk majdhogynem az egy évvel ezelőtti értéknek a felére, 2,4 billió dollárra csökkent. Még az – újból – éllovas Bill Gates, a Microsoft alapítója is 18 milliárd dollárt veszített, s csak azért vezetheti a világ leggazdagabb embereinek a lajstromát 40 milliárd dollárral az amerikai, mert a tavalyi első és második helyezett egyformán 25 milliárddal lett szegényebb.
A 793-as lista átfutása meglehet időigényes, de valljuk be, érdekes és „sportos” feladat is egyben, hiszen az európai érdeklődő rábukkanhat ismerős, a sport világához (is) köthető nevekre. Például az 51. helyezett Roman Abramovicséra, aki 8,5 milliárddal áll, ám ő is a „búsuló részleghez” tartozik: az angol élvonalbeli FC Chelsea labdarúgócsapatának orosz tulajdonosa állítólag vagyona egyharmadának elvesztésével szorult ki a szűkebb élvonalból. Csak a 70. pozíciót foglalja el hat és fél milliárdjával az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi, aki ebben az esetben számunkra persze nem politikusként fontos, hanem mint az olasz elitfutballklub AC Milan korábbi-leendő, azaz politikai szerepvállalása után a tulajdonosi székbe visszaülő első embere.
A focimoguloktól jócskán lemaradva következik Bernie Ecclestone, a Forma–1 teljhatalmú urának mondott brit „megmondóember”, aki 3.7 milliárd dollárral csupán a 151. Aztán – a 305. helyen – már megint „labdarúgó” jön: a 2,2 milliárddal rendelkező amerikai Malcolm Glazer, ő az öreg kontinensen azzal híresült el, hogy – résztulajdonosként – megvásárolta az angol élfutball Chelsea-nél is patinásabb klubját, az FC Liverpoolt, míg tulajtársa, a szintén amerikai – és odahaza két profi szupercsapatot, a Texas Rangers baseball- és a Dallas Stars hokialakulatát is üzemeltető – Thomas Hicks csak a 701. kereken 1 milliárd USA-dollár birtokosaként.
Közöttük, a 397. helyen lelhető fel az a spanyol Florentino Perez, akinek 1,8 milliárd dollárja van, és arról híres, hogy a Real Madrid elnöke szeretne lenni, ráadásul nem először: tudniillik 2000 és 2006 között volt már első embere a spanyol királyi futballklubnak, s nevéhez köthető többek között a „galacticók” Madridba csábítása. Ez azt jelentette, hogy évente egy-egy szupercsillagát a világfutballnak a blancókhoz szerződtette kerül, amibe kerül alapon (bár nem feltétlenül saját pénzből, de ez már egy másik történet…). Amit tudni lehet hivatalosan: a galaktikus csillagok közül a portugál Luís Figót 38,7 millió fontért,  avagy „magyarítva” – és mai áron számolva – 13 milliárd forintért, a francia Zinedine Zidane-t 15 milliárdért, a brazil  Ronaldót 8,8 milliárdért, végül, de nem utolsó sorban a talán legnépszerűbb, ám mindenképpen a legismertebb David Beckhamet pedig 8 és fél milliárd forintért szerezte meg. Azt az időközben a Real Madridból a tengerentúlra, a Los Angeles Galaxyhez átigazolt angol játékost is tehát, akit ma, 33 esztendősen a legjobban fizetett, még pontosabban a legnagyobb jövedelemre szert tenni képes labdarúgóként tart számon a világ, illetve maga a Forbes magazin is.
A még újabb és újabb szigetországi válogatottságra hajtó,  kölcsönjátékosként – az elmúlt hét fejleményeként – nyárig az AC Milannál maradó, és a Forbes minősítésében „a világ legbefolyásosabb hírességei” között jegyzett Beckham az ötödik abban a legutóbbi rangsorban, amelyet a számszerűsíthető jövedelmek alapján készített a magazin a világ „celebritásairól”. Itt csupán egyetlen sportoló, az amerikaiak élő golflegendája, Tiger Woods előzi meg – ő az abszolút sorrendben második 120 millió dollárral –, míg az angol focisztár 50 millió dollárt keresett legutóbbi idényében. Azazhogy az évi bevétele ennél jóval több, s bár az alapfizetését a Galaxynél 5,5 millióban állapították meg  (a milánói bérezése pontosan még nem ismert, de ez esetben nem is annyira lényeges), a nevével eladott termékekből – elsősorban is a mezekből – hatalmas haszonra tett és tesz szert, és becslések szerint 100 millió feletti summára rúg a tavalyi összbevétele, amelyben benne van a többek között a Sharpie-val, a Giorgo Armanival, a vitaminóriás GO3-mal, vagy éppen az adidasszal, a Motorolával és a Pepsivel kötött szponzorszerződésekből befolyó pénz is.
Ennél fogva sem elsietett jóslat, hogy David Beckham lehet az első sportoló, aki beférkőzik a dollármilliárdosok táborába. Legalábbis az alsó fertályba, az 1 milliárddal, vagy valamivel a fölötti vagyonnal rendelkezők közé.
Még akkor is, ha netán közben felhagy a profittermelésben csupán elhanyagolható tényezőnek tekintendő labdarúgással…(Jamzon)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!