Az utóbbi évek legeredményesebb magyar tornásza, Berki Krisztián az elmúlt napokban Montrealban Világkupa-győzelmet aratott lólengésben. Ez nem annyira meglepő, mert a 24 éves „lovasnak” ez volt a 8. Vk-elsősége, emellett három alkalommal is diadalmaskodott lólengésben az Európa-bajnokságon, és világbajnoki ezüstérmes is.
Bármilyen furcsán hangzik, Berki ennek az ezüstéremnek nem tudott felhőtlenül örülni, mert ahhoz, hogy ott lehessen a pekingi olimpián, nyernie kellett volna, de ez nem sikerült, és emiatt Krisztiánnak kimaradt az életéből a kínai ötkarikás szereplés. Úgy vélem, néhányan nem tudják, hogy mi volt ennek az oka. Tornában ugyanis van egy olyan szabály, hogy aki nem „hatszeres” versenyző, hanem csak egy-vagy két szeren tud olyan teljesítményt nyújtani, amely világszínvonalú, akkor a szerenkénti világbajnokságon van módja kiharcolni a részvétel jogát, és ott nyernie kell. Ez Berkinek nem sikerült.
A napokban nyert Montrealban, pedig nem úgy indult a verseny, hogy ez sikerülhet, mert a „musztáng” megtréfálta.
– Való igaz, a selejtezőben ledobott, azaz leestem gyakorlat közben, de mégis sikerült a döntőbe kerülnöm, ahol viszont nem hibáztam.
Annak idején a szerenkénti vb-n
sem rontott, de a nagy álom nem sikerült. Miként tudta feldolgozni, hogy nem lehetett ott az olimpián?
– Nehezen ment, mert éveken keresztül arra készültem, hogy részese lehessek az olimpiai versenynek. Sajnos nem sikerült legyőznöm kínai ellenfelemet, így itthon maradtam. Ennek ellenére volt egy olyan lehetőségem, hogy magát a versenyt megnézhetem, de egy részleges hasizomszakadás miatt turistaként sem lehettem ott.
A már említett szabály értelmében nem vehetett részt a pekingi játékokon. Nem gondolkodott el azon, hogy előbbre kell lépnie, hogy az összetett versenyben elért helyezése alapján harcolja ki a következő olimpián való indulás jogát?
– Hála istennek a londoni játékokra, 2012-re már szabályváltoztatás történt, ami azt jelenti, hogy három szeren kell olyan teljesítményt nyújtanom, hogy megszerezhető legyen a kvalifikáció.
Melyik lesz az a három szer?
– Az egyik természetesen a ló, a másik kettőről még nincs döntés köztem és az edzőm, Kovács István között, de úgy vélem, hogy megtaláljuk majd azt a két szert, amely a legjobban fekszik nekem.
Lovasspecialistának tartják, és méltó folytatója a Magyar Zoltán, Guczoghy György és Borkai Zsolt fémjelezte sikersorozatnak. Egyáltalán miként választotta és miért ezt a szert első számúnak?
– Ehhez vissza kell menni egy kicsit a múltba: életem első sikerét a 2002-es ifjúsági Európa-bajnokságon arattam, ahol lólengésben a második lettem, ez annyira feldobott, hogy tulajdonképpen azóta tartom magamat „lovasnak”.
Sorozatban nyerte az elmúlt időszakban a világkupa-viadalokat. Mikor volt először a dobogó tetején?
– 2005-ben sikerült az első győzelmemet megszereznem.
Korábban ha valaki egy új elemet talált ki egy szeren, az már szinte biztos sikernek számított, ha hiba nélkül tudta bemutatni. Van olyan részmozdulat a jelenlegi gyakorlatában, amely ilyen, és fennáll még ez a szabály?
– Szabályként ez hivatalosan régen sem funkcionált, de a bírók értékelték. Sajnos egyedi elemmel nem rendelkezem, gondolok itt olyasmire, mint Magyar Zoltán vándora és orsója.
Nemrég olvasni lehetett arról, hogy egy új mozdulatsort akar beépíteni a gyakorlatába. Az sem lesz egyedi?
– Nem, de egy nagyon nehéz elem, már több tornász beépítette a gyakorlatába, ám legtöbbször ők sem tudják hiba nélkül végrehajtani. Engem is jó néhányszor „ledobott a ló”, amikor ezt gyakoroltam.
Háromszoros Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes. Hogyan látja a nemzetközi mezőnyt?
– Hallatlanul megerősödött szinte minden számban a gyakorlatok tartalma. Ez alól a lólengés se kivétel, Európában nagyon sok tehetséges tornász képes magas szintű produkcióra, gondolok itt a belga, angol, orosz és román ellenfelekre, a világon még ehhez hozzájönnek az ázsiaiak, elsősorban a két kínai, meg egy ausztrál fiú.
Akad abszolút esélyes, akinek előre odaadná az aranyérmet?
– Más sportágakkal ellentétben nálunk ilyenre nemigen van lehetőség, annyira öszetett a torna, nem is beszélve arról, hogy egy pillanatnyi kihagyás miatt évek munkája veszhet kárba. Igaz, korábban azért akadt ellenpélda is, mert Magyar Zoltán idejében, ha ő lovazott, senki nem tudta „kiütni a nyeregből”. Ma viszont a döntőbe kerültek bármelyikének sikere nem okozna meglepetést.
Ha már Magyar Zoltánt szóba hozta: ismeri az elődöket?
– Betéve tudok róluk mindent, ám közelebbi kapcsolatba csak Magyar Zoltánnal kerültem, aki hála istennek részt vesz a szövetség munkájában, de természetesen találkoztam már Borkai Zsolttal és Guczoghy Györggyel is.
Hamarosan Európa-bajnokság lesz Milánóban.
– Arra készülök, hogy sikerüljön megvédenem elsőségemet, de ehhez pontos, hiba nélküli gyakorlatot kell bemutatnom. Fluck Miklós
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!