Új miniszterelnököt keresnek a szocialisták

A kormányfő az MSZP szombati tisztújító kongresszusán nem nevezett meg maga helyett jelöltet. Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint a párton belüli és a párton kívüli miniszterelnök-jelöltre is van forgatókönyve az MSZP-nek. Miközben megkezdődtek a találgatások arról, ki lehet az új kormányfő, a kongresszus nagy többséggel ismét pártelnökké választotta Gyurcsányt. A két elnökhelyettes Szekeres Imre és Lamperth Mónika lett, Hiller Istvánt nem választották újjá az alelnöki posztra.

Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, azt kéri a kongresszustól, bízza meg a pártelnököt, a választmány elnökét és a szocialista frakcióvezetőt az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével. Gyurcsány Ferenc azt is javasolta, hogy hétfőn tájékoztassák erről a parlamentet, kezdjék meg a tárgyalásokat az új kormányfő személyéről, és két hét múlva rendkívüli kongresszus jelöljön új miniszterelnököt. A pártelnök nem nevezett meg jelöltet maga helyett.
– Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült – mondta Gyurcsány Ferenc. Szerinte folytatni kell a reformpolitikát, s ha ő a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszünteti. Mint mondta, azt hallja, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, az ahhoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának ő maga az akadálya. „Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadálya, mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy tavaly januárban azt mondta az elnökségnek, ha nem sikerül növelni a párt támogatását, akkor ki kell nyitni a személyi kérdéseket is.
Gyurcsány Ferenc a reformok folytatása mellett kiállva azt mondta: tovább kell vinni a szakképzés, a felsőoktatás, az egészségügy reformját, elő kell készíteni a társadalombiztosítás átalakítását.
Saját sorsát illetően kijelentette: „nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet”. Mint mondta, politikus lettem és az is maradok. „Vezetni szeretném a szocialista pártot” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hosszabb távon is az ország sorsát, jövőjét befolyásoló, azért tenni akaró és tenni tudó emberek sokaságát kívánja gyarapítani.
Kitért arra, hogy valamivel több mint 1600 napja miniszterelnök, ez elegendő idő a sikerekhez és a kudarcokhoz egyaránt. „A sikereket nem én, nem kormányom, hanem Magyarország érte el” – fogalmazott, míg az elkövetett hibákért, a kudarcokért elnézést kért. Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll – tette hozzá. Ugyanakkor elismerte, hogy 2002–2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattak. A kormányfő szerint erre nem mentség az, hogy a Fidesz már 2001-ben megkezdte a költekezést.
A pártról szólva azt mondta: annak belső viszonyai keveset változtak az elmúlt években, feltűnő a személyi-hatalmi politizálás dominanciája, s az innováció hiánya. Gyurcsány Ferenc szerint a fő felelősség ugyan a vezetőké, de közülük kiemelkedik a párt elnökének, a miniszterelnöknek a felelőssége.

Magyarország és a magyar baloldal 2009-ben az elmúlt hét évben elért eredmények ellenére minden eddiginél nagyobb nehézségekkel néz szembe – vélekedett. Az eredmények el nem ismerése hazug, önző, hazafiatlan lenne – mondta. Az, hogy gazdaságilag sebezhető az ország, azért van, mert az államnak túl sok minden nyomja a vállát, túl nagy terheket vállalt – vélekedett a kormányfő, aki szerint a gondok nem csak gazdasági természetűek. Szerinte 2006-ig „közveszélyes álomba ringattuk magunkat”.
Hozzátette: az országban 1998 után szétszakadt a nemzeti közösség, s brutális belpolitikai háborúskodás zajlik a Fidesz miatt. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva egyebek között azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni.
Hozzátette: a Fidesz félelmet kelt, gyűlöletet szít, asszisztál a nyelvi, fizikai erőszakhoz, együttműködik a radikális erőkkel, életre hívta a Jobbikot, s időnként nem is annyira a háttérből támogatja a destabilizációt. „A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat” – fogalmazott.
Az MSZP elnöke szerint az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el.
Gyurcsány Ferenc azt mondta: „minden egyes cselekedetemet hazám szeretete, a Magyarország jövője iránt érzett felelőség vezeti. Döntéseim egyetlen közös nevezője Magyarország érdeke volt és marad. Mindig azt tettem, amit az adott helyzetben a leghelyesebbnek láttam”.
A pártelnök beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsoltak, majd zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.

Zárt helyett nyílt ülés

A tervekkel ellentétben zárt helyett nyílt üléssel kezdődött meg az MSZP tisztújító kongresszusa szombaton Budapesten, a SYMA-csarnokban. A kongresszus előtt rendkívüli, a küldöttcsoportok vezetőivel kibővített elnökségi ülést tartottak, hogy a miniszterelnök által vázolandó válságkezelési irányokról döntsenek. Az MTI információi szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A kormányfő az elnökségi ülésen azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van. Az MTI információi szerint az elnökség tudomásul vette Gyurcsány Ferenc bejelentését.
Váratlanul érte az MSZP elnökségét Gyurcsány Ferenc reggeli bejelentése a bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről, ezért még nem tudni, ki léphet a jelenlegi kormányfő helyébe – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az MSZP elnökségi tagja szombaton Budapesten. A miniszterelnök szombaton reggel tájékoztatta az elnökséget, ezért csak most kezdték elemezni a helyzetet – mondta Gráf József az MSZP kongresszusán újságíróknak nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy ő elvállalná-e a miniszterelnökséget, Gráf József azt mondta: „nem vállalnám, mert ehhez jobb szakember kell”.

Önkritikus, de elkésett

Tisztességes, önkritikus, de egy évet késő bejelentésnek tartja Karsai József Gyurcsány Ferenc visszalépését a miniszterelnökségtől. Az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek a szombati kongresszuson azt mondta: párton belül Gráf József vagy Kiss Péter jöhet szóba miniszterelnök-jelöltként. Magyarázatként hozzáfűzte: a miniszterelnökcsere időpontja túl közel esik az uniós és a 2010-es választáshoz. Ha egy évvel korábban történik meg a váltás, akkor még bíztam volna abban, hogy lesz még Magyarországon szociáldemokrácia – fogalmazott a képviselő. Hozzátette: másfél éve szorgalmazta a változást, sokat megrótták, megtámadtak érte, „de igaza lett”. Hozzátette: elképzelhető, hogy az MSZP egy kívülről jövő miniszterelnök-jelöltet is elfogad, de azt nem szeretné, ha „újból az SZDSZ diktálná a feltételeket”.
A párton belüli és a párton kívüli miniszterelnök-jelöltre is van forgatókönyve az MSZP-nek – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a közszolgálati rádiónak, Bokros Lajos azonban biztosan nem jöhet szóba – jelentette az MR1-Kossuth Rádió Krónikája. A Magyar Rádiónak nyilatkozó küldöttek többsége üdvözölte a miniszterelnök bejelentését, legtöbbjük azt mondta, hogy szükséges, az ország számára fontos lépés ez.
A kormányfői bejelentés után Bokros Lajos egy gyöngyösi eseményen újságírói kérdésre elmondta: felkérés esetén elvállalná a kormány vezetését.
Lamperth Mónika, a pártelnök kabinetfőnöke szerint komolyan kell mérlegelni a kialakult helyzetet, mert a pártok közül az MSZP-nek van a legnagyobb felelőssége. Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc beszéde után úgy vélekedett: a miniszterelnök alapos megfontolás után állt elő a javaslatával, amelyről – mint fogalmazott – neki egyelőre nehéz beszélnie. „Nem vagyok megrendült, de ez egy komoly politikai helyzet, amit komolyan kell mérlegelni. Az összes politikai erő közül kormányzópártként az MSZP-nek a legnagyobb a felelőssége” – jelentette ki. A kialakult helyzetben a tervezett kettő helyett csak egy napig tart majd az MSZP kongreszszusa – közölte Lamperth szombaton.
Lamperth Mónika közölte, a tervek szerint április 5-én vasárnap lesz a rendkívüli kongresszus, amelyen a küldöttek az új miniszterelnök-jelöltről döntenek majd. Már a hétvégén megkezdi az egyeztetéseket az MSZP az új kormányfő-jelöltről a parlamenti pártokkal a kongresszus felhatalmazása alapján – tudta meg az MTI szombaton. Az MTI szerint erre azért kerül sor, mert az elnökségben úgy gondolták, hogy egy elhúzódó miniszterelnök-váltás elbizonytalanítaná a piacokat, és ez káros lehetne Magyarországnak. A kongresszus döntése értelmében Gyurcsány Ferenc pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Simon Gábor, a választmány elnöke kezdi meg az egyeztetéseket. Az MTI úgy értesült, hogy Juhász Ferenc elnökhelyettes viszszalépett a jelöltségtől, s ő már csak az országos elnökségi tagságért száll harcba.
Az MSZP kongresszusa újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké szombaton Budapesten. Az MTI információi szerint a pártelnököt 85 százalékos támogatottsággal választották újra, 608-an szavaztak, ebből 599 érvényes és kilenc érvénytelen szavazat volt. Gyurcsány Ferencre 508-an szavaztak igennel, 91-en nemmel.

Juhász visszalépett, Hillert nem választották újra

A két elnökhelyettes Szekeres Imre és Lamperth Mónika lett, míg alelnököknek Kiss Pétert, Mesterházy Attilát és Ujhelyi Istvánt választották. A választmány vezetője továbbra is Simon Gábor.
Az MTI úgy tudja, hogy Juhász Ferenc, aki eddig elnökhelyettes volt, visszalépett a jelöltségtől, csak az országos elnökségi tagságért indul. Az MTI úgy tudta: Szekeres Imre újraválasztott elnökhelyettes a 623 leadott szavazatból 524 igen szavazatot kapott, azaz támogatottsága 85 százalékos. A posztra újonnan választott Lamperth Mónika a 604 leadott szavazatból 404-et kapott, támogatottsága így 68 százalékos.
Az alelnöki poszton Mesterházy Attila kapta a legtöbb szavazatot: az 571-ből 428-at, 78 százalékos támogatottságot érve el ezzel. Kiss Péter az 576 leadott szavazatból 422-t kapott, így 76 százalékos a támogatottsága. A harmadik alelnök Ujhelyi István lett, aki az 555 szavazatból 394-et szerzett meg, ez 71 százalékos támogatottságot jelent.
Hiller Istvánt nem választották újra alelnökké, ő az 562 szavazatból 344-et kapott, azaz támogatottsága 65 százalékos; 94 százalékos támogatottsággal választották újra Simon Gábort a választmány elnökévé: a 626 szavazatból 586-ot kapott.

Elfogadták az EP-listát

Az MSZP tisztújító kongresszusa változtatás nélkül elfogadta a párt európai parlamenti választási (EP) listáját amelynek első három helyén nők állnak: Göncz Kinga külügyminiszter, Herczog Edit és Gurmai Zita európai parlamenti képviselő. A további sorrend: Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula, Fazakas Szabolcs, Cserey Gyula, Kökény Mihály, Harangozó Gábor és Dobolyi Alexandra.
Lapzártakor fejeződött be az MSZP új elnökségének  megválasztása. Tudható volt, hogy a testület tagjai a szombaton már korábban megválasztott elnök, két helyettese és a három alelnök mellett Lendvai Ildikó frakcióvezető; kora este az alábbiakat választották az országos elnökség tagjává: tagokat megválasztottak addigra: a legtöbb szavazatot Bárándy Gergely országgyűlési képviselő, az elnökhelyettesi jelöltségtől visszalépő, a posztot korábban betöltő Juhász Ferenc, Veres János pénzügyminiszter és Hiller István volt alelnök kapta. Az MTI információi szerint az este folyamán ugyancsak elnökségi taggá választották Varga Lászlót, a Societas elnökét, Vadai Ágnes államtitkárt és Herczog Edit európai parlamenti képviselőt és Puch László államtitkárt. Az újjáválasztott elnökség megtartotta alakuló ülését, az érdemi munkát ma kezdi meg.

MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!