Ma zárul az európai állampolgári konzultáció elnevezésű páneurópai vita kétnapos magyarországi rendezvénye, amelyet Kovács László volt külügyminiszter, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa nyitott meg tegnap. A program szerint Kovács László mellett a konzultáción részt vesz több magyar EP-képviselő, köztük Olajos Péter (MDF), Őry Csaba (Fidesz), Schöpflin György (Fidesz) és Szent-Iványi István (SZDSZ).



Az európai állampolgári konzultáció az első olyan vita, amelyben a 27 uniós tagállam polgárai nyelvi és földrajzi határokon át osztják meg gondolataikat az Európai Unió jövőjét érintő kérdésekről. A konzultáción ötven, különböző korú és foglalkozású magyar állampolgár vitatkozik azokról a szociális és gazdasági kérdésekről, lehetőségekről, kihívásokról, amelyekkel Európának szembe kell néznie; a résztvevők ajánlásokat is megfogalmaznak Brüsszelnek. Március három egymást követő hétvégéjén a vitákat kilenc-kilenc tagállamban  – elvégre 27-en vagyunk! – egy időben tartják. Európában személyesen 1600-an vesznek részt bennük. E „folyt. köv.” konzultáció még tavaly decemberben indult: minden tagállam létrehozta saját nyelvű honlapját, ahol a véleményeket, javaslatokat gyűjtik, majd e 27 nemzeti tanácskozás összesített eredményét májusban az európai állampolgári csúcstalálkozón adják át a döntéshozóknak.
Kovács László az első nap után a VH-nak elmondta: előadásában a konzultáció kettős célját említette meg. Az egyik, hogy jó, ha bővülnek az ismeretek az EU-ról, annak a nagyvilágban, a válságkezelésben betöltött szerepéről, hiszen az emberek csak megfelelő ismertek, információk alapján tudnak azonosulni közös Európánkkal, annak intézményrendszerével. Az ismerethiány viszont fásultsághoz, érdektelenséghez, akár „úgy sem fontos” alapon választásoktól is távolmaradáshoz vezet – vagy rossz döntéshez. Ilyen volt a francia, a holland és az ír elutasító népszavazás például. Kovács amondó – s ez a másik cél –, hogy igenis lehet a véleményeket formálni megfelelő információkkal, ezt itthon Magyarországon már „ki is próbálódott”, tréningekkel. Bírálta viszont az EU-s intézmények kommunikációs gyakorlatát: hiányzik a „felhasználóbarátság” az internetes oldalakból, s gondolni kell a különböző anyanyelvekre. Megemlítette: az „EU-szkepticizmus” terjedésében ludasok a különböző színezetű nemzeti kormányok is, miszerint az, ami jó, azt ugye ők csinálják, ami meg nem tetszik állampolgáraiknak, azok a döntések „brüsszeliek”, „rájuk kényszerítettek…”– Gündisch –

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!