A tőkeszegény és alulfinanszírozott kis- és középvállalkozások adják az ország exportjának harmadát, foglalkoztatják az alkalmazottak 70 százalékát, de a gazdaságélénkítéshez könnyen elérhető forrásokra lenne szükségük, mondta a VH-nak a vállalkozók érdekvédelmi szervezetének vezetője. A K&H egyik magas rangú tisztségviselője úgy látja, hogy a legnépszerűbb, technológiai fejlesztéseket szolgáló, komplett beruházásokat támogató pályázatok feltételei könnyebbedtek, s a korábbinál jóval szélesebb vállalkozói kör juthat hozzá a vissza nem térítendő támogatásokhoz. A felügyeleti szerepet ellátó legfőbb állami szervezet szóvivője szerint a válságban a kkv-k is óvatosabban vesznek föl hiteleket, s a PFÁSZ-nek nem lehet a feladata, hogy mesterséges felügyeleti eszközökkel noszogassa a bankokat, inkább a pénzintézetek, illetve a felelős kockázatú hitelbírálati eljárás sokoldalú ellenőrzését tartja szem előtt.
A következő két évben 1800 milliárd forint lesz elérhető – de mikor, hogyan? A kis cégek a szaktárca www.lendulet.hu és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. www.penzterkep.hu oldalán betekinthetnek lehetőségeikbe, de a kormányzati Ügyféltájékoztató Központ – telefonszáma 182 – külön kis füzetet is kiadott Válságkalauz címmel a napokban.
– Az „előremenekülés” lehet a kulcsa az idei évnek, hiszen a gazdasági válság mérséklésére hivatott intézkedések akár növelhetik is a kis- és középvállalkozások által benyújtott pályázatok számát a hazai és uniós forrásokra. Mind a nagyobb keretösszeg – ezzel az esélyek növekedése –, mind pedig a cégek számára nyújtott kedvezményes feltételek – így a hátrányos térségekben 70% lehet a támogatás – erősíthetik a pályázati kedvet. No meg a bírálati idő lerövidülése, ami testvérek közt sem haladja meg a 3-5 hetet… A kkv-k mintegy 60%-a tervez valamilyen beruházást, ezen belül informatikai fejlesztéseket 33%-uk – nyilatkozta Bognár Mihály, a K&H Pályázati Igazgatóságának vezetője a VH-nak. A bank is egyike azon intézményeknek, amelyek beszálltak a beruházás élénkítésbe, a hazai foglalkoztatottság megvédésébe. A legnépszerűbb, technológiai fejlesztéseket szolgáló, komplett beruházásokat támogató pályázatoknál könnyítések is vannak, s a korábbinál jóval szélesebb vállalkozói kör juthat hozzá a vissza nem térítendő támogatásokhoz. Így például a korábbi árbevétel-növekedés vállalása helyett most „megengedett” a bevétel tervezett kismértékű csökkenése, illetve ezt a feltételt akár ki is válthatják a pályázók azzal, ha vállalják a projekt befejezését követő két évben a dolgozói létszám megtartását. A keretösszeget is megemelték egyes támogatásoknál, további előny, hogy a támogatások 40%-a előlegként is lehívható. Igen erős lesz a hazai és az uniós munkahelymegtartó támogatások iránti kereslet a szakember szerint. Ezek egyike, az OFA, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 6 milliárd forintos alapja már kimerült, ám a Szociális és Családügyi Minisztérium-Állami Foglalkoztatási Szolgálat közös, a munkaügyi központokon át lehívható kerete 5-10 milliárd közötti summa. Az a program Bognár szerint, amelyről már a hazai sajtó is beszámolt „4+1” jelzővel – miszerint négynapnyi munkához egy napos oktatás társul majd –, még az Európai Bizottság jóváhagyására vár, de a hírek szerint 10 milliárd forint feletti összeg jut erre közös uniós forrásokból. Figyelemreméltó viszont: miközben a cégek negyede találkozott az elmúlt negyedévben cége számára „érdekes” pályázattal, 39%-uk tartotta nagyon nehéznek a támogatások elérését. Ennek oka lehet a pályázati anyagok elkészítésének összetettsége, és a zömében utófinanszírozott támogatási összegek lehívásához szükséges további adminisztrációs és szakértői munka. Ehhez a vállalkozásoknak gyakran nincs szakemberük, forrásuk… A kereskedelmi cégek 40%-a, a szolgáltatók 46%-a, az ipari vállalatok 49%-a véli reálisnak EU-s támogatás elnyerését. A mezőgazdasági cégeknek viszont 83%-a
nyilatkozott pozitívan EU-pályázat elnyerésének esélyéről a K&H felmérése szerint.
Binder István főosztályvezető, a Pénz-ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint újabban nem csupán a bankok óvatosabbak, hanem maguk a kis- és középvállalkozások vezetői, pénzügyi szakemberei is, „csínján bánnak” – amíg csak lehet – a hitelfelvétellel, tartva az esetleges visszafizetési nehézségektől. Az pedig számára érthető, hogy a makro- és mikrogazdaságot egyaránt érintő, kihelyezhető likvid pénzmennyiség csökkenésével a bankok, mint hitelintézetek a jelen pénzügyi és gazdasági világválságban a biztonságra törekszenek, noha maguk is szeretnének több hitelt folyósítani, elvégre abból élnek, hogy „pénzpiaci termékeket” adnak el. Binder amondó: az államnak ma az a szerepe, hogy üzleti téren a gazdaságot ösztönző, az EU-ból még „Jeremy” néven jött, Új Magyarország Hitelgarancia programokkal, a Hitelgarancia Zrt. bevonásával, támogatott hitelkamatokkal ösztönözze a termelést, a munkaerő megtartását, a hazai és nemzetközi piacokra jutást – ezeken kapva kapnak majd a bankok is. Az Új Magyarország Hitelgarancia keretében a maximum százmilliós hitelek 80%-ára vállalható állami garancia – tehát 20% a banki saját kockázatvállalás. A PSZÁF-nak nem lehet a feladata, hogy „mesterséges felügyeleti eszközökkel noszogassa a bankokat”, inkább az, hogy a már meglévő és jövőbeni ügyfelek érdekében is a pénzintézetek megbízható, óvatos magatartását, a belső eljárási rend betartását, a felelős kockázatú hitelbírálati eljárás részleteit ellenőrizze minden eszközzel.G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!