Fenntarthatósági országjelentést írnak

Az NFFT-ről szóló országgyűlési határozatot ötpárti konszenzussal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács erre az esztendőre vállalt legnagyobb feladata Magyarország fenntarthatósági jelentésének elkészítése – mondta Schmuck Erzsébet, az NFFT titkárságvezetője. Az ország állapotáról még nem készült – a társadalmi, a gazdasági és a környezeti  mutatók komplexitásán alapuló – átfogó jelentés: a Tanács a dokumentumot bemutatja a parlamentnek, és javaslatokat tesz a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia megújítására is.
A mostani helyzetet jellemezve a titkárságvezető elmondta: kormánystratégia-ként van egy fenntartható fejlődési stratégia, a dokumentum azonban nem került az Országgyűlés elé, márpedig egy nemzeti stratégia létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy minél magasabb szinten és a lehető legteljesebb konszenzussal kerüljön elfogadásra. AZ NFFT kezdeményezni fogja a stratégia megújítását, amelyhez Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által megfogalmazott országjelentés ad támpontot. „A mi tanulmányunk nagyon sok terület szakértőinek a részvételével, a Központi  Statisztikai Hivatallal  szoros együttműködésben készül majd. E pillanatban már folyik a jelentés elemző részének a munkálata, vagyis a helyzetkép fölvázolása, majd ezt követi egy jövőkép végiggondolása.”
Az Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Tanácsok hálózatának közelmúltbeli  ülésén kiderült, hogy több ország gondolkodik  hasonló jelentésen. De ennél szerteágazóbb a Tanács tevékenysége. A januári ülés klíma- és energiakérdésekkel foglalkozott, s kezdeményezi éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását. Rendelkezünk klímastratégiával, de fontos az is, hogy ennek a törvényi kerete legyen. Klímatörvény, éghajlatvédelmi törvényre egyébként Európában is van példa: Angliában dolgozták ki és fogadták el először, de várható, hogy más országok törvényhozása is lép majd.
Továbbá a tanács azt javasolja a kormánynak, hogy az energiapolitikai koncepciót vizsgálja felül.  Schmuck Erzsébet szerint a tanácsnak foglalkoznia kell a vidék- és agrárfejlődés problémáival is. Kifejtette: a fenntartható fejlődésben való gondolkodás a legfontosabb szempontja az, hogy a gazdasági, a szociális és a társadalmi, környezeti szempontokat össze kell hangolni, vagyis egyszerre, egyidejűleg kell figyelembe venni azokat. Félre kell tenni azt a tévhitet, hogy a profitból, amelyet a gazdasági növekedés hoz, megoldjuk majd a problémákat. Látnunk kell – fűzi hozzá Schmuck Erzsébet –, hogy a környezet „korlátossá vált”, és a környezeti korlátok között kell kijelölnünk a jövő társadalmi, gazdasági célkitűzé-seit, és ehhez a megfelelő eszközrendszert kell kidolgozni. Ez a fenntartható fejlődés gondolatköre.
A titkárságvezető elmondta még: Magyarországon  a jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogyan tudunk gazdálkodni a majd a vízzel, milyen vízhasználatot alakít ki az ország. 2011-ben a magyar EU-elnökség alatt szeretnék elérni az Akadémiával közösen, hogy a vízzel kapcsolatos problémakör európai horizontra emelkedjék.(mvl)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!